Nehéz pontosan meghatározni, hogy az átlagosan korszerűhöz képest mennyivel kell többet költeni arra, hogy a 2022 júniusától érvényes nulla energiaigényű otthont építsünk. Nem feltétlenül a legdrágább megoldás a legjobb – állítják a szakértő mérnökök.
Az érvényes rendelet szerint 2022 júniusától csak a közel nulla energiaigényű lakóingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt. Olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amik ezt lehetővé teszik, általában a szigetelés, a gépészet és a nyílászárók jó megválasztásával lehet ezt elérni. A különféle becslések szerint jó minőségű (nem kínai vagy más távol-keleti és ázsiai) termékek 2021. szeptemberi árával számolva ez 15-25 százalékkal dobhatja meg a költségeket, változatlan kivitelezési díjat figyelembe véve.
Mi a közel nulla energiaigény? A szakmai konszenzus szerint ha a szükséges használati energia legalább 25 százalékát megújuló forrásból állítjuk elő, akkor ez már teljesíti a közel nulla feltételét. Hőszivattyúval, napelemmel vagy megfelelő kondenzációs kazánnal ezt könnyen megtehetjük. Elektromos vagy gázkazános fűtés esetén egy kandalló vagy kályha beépítése révén szintén elérhetjük azt a minimális arányt.
A kormány sorozatos ösztönzői (kedvezményes hitelek, vissza nem térítendő támogatások) és a kereskedelmi bankok hitelei a jogosultaknak némileg ellentételezhetik ezt a fent említett növekményt, vagyis sokan bevállalhatnák. Még nem tudjuk, hogy ezt meg is teszik-e, erre nincsenek felmérések, csak szakmai körökből értesültünk arról, hogy még elenyészően kevesen szánnak többlet milliókat az építkezésre.
Tájékoztató árak
- kombi kazán - 400-600 ezer forint
- három rétegű ablak (120x150 cm) - 60-90 ezer forint
- kőzetgyapot szigetelés (15 cm, táblás) - 900 -1300 forint/négyzetméter
- hőszivattyú - 1,1-2,3 millió forint
- napelemes rendszer invertere - 350-750 ezer forint
forrás: cégközlések
Ugyanakkor tudjuk, hogy a már folyamatban lévő, főleg társasházi építkezések zömét úgy indították, hogy az említett határidő előtt meglegyen a használatbavételi engedély, így nem kell majd megfelelni az energetikai előírásnak. A vásárlók-építtetők mindig a végszámlát figyelik, eddig nem voltak hajlandók bevállalni a magasabb lakásárat csak azért, hogy korszerűbb legyen az otthonuk.
Elenyészően kevés a nullás lakóépület
A BB kategóriától felfelé közel nulla energiaigényűnek tekinthető az épület. Ezek aránya jelenleg töredéke a többi kategóriának: 2020-ban a majdnem 160 ezer elkészült energetikai tanúsítványból kevesebb mint 5 százalék volt BB, AA vagy AA+ besorolású. Egy BB kategóriába tartozó épülethez képest egy AA++ kategóriás épület kevesebb mint feleannyi, egy FF több, mint kétszer annyi energia felhasználásával biztosítja ugyanazt a hőkomfortot.
Név nélkül több műszaki szakember is megerősítette, hogy az új társasházak túlnyomó részének az értékesítését eleve azért gyorsították fel az elmúlt másfél-két évben, hogy ne a legmodernebb műszaki tartalmat kelljen beépíteni, illetve beleférjenek a vásárlók az ötszázalékos áfa szabály idejébe. Természetesen sok helyütt jóval korszerűbbek ezek az új lakások, mint akárcsak 6-8 éve, a fejlesztők pedig igyekeznek érvényesíteni az árakban a drágább műszaki megoldásokat. Kérdés, mennyien hajlandók elfogadni az emiatt is emelkedő lakásárat.
Az új lakások forgalmát tekintve egyértelműnek tűnik, hogy a fejlesztők a lakások mennyiségére mentek rá, érzékelve a nagy keresletet és a vásárlók is legfeljebb odáig mennek el, hogy megkérdezzék, milyen energetikai besorolású a lakás. Azzal már nem törődnek, hogy a társasház milyen színvonalú gépészettel és más műszaki megoldásokkal épült.
„ A családi házaknál gyakori, hogy az 5-8 évvel ezelőtti napelem rendszereket sózzák rá a vevőkre, s emellett például nem az elérhető és áramszünet esetén is működő hibrid invertert, hanem a hagyományosat szerelik fel. A zöld megoldások nem egyforma színvonalon kellenek a megrendelőnek. Egy autós hasonlattal élve: lehet, hogy valakinek elég a plug-in hibrid autó és nem kell neki elektromos, de ezt nem mondják meg neki, mert el kell adni a reklámokban erőltetett elektromos típusokat és a régebbi készleteket” – fogalmazott egyik forrásunk.
Ugyanez a szakértő azt is hangsúlyozta, hogy a családi házaknál elsődlegesen a szerkezet maga a döntő. Az, hogy mennyire vastag és milyen szerkezetű a falazóanyag, mennyire alaposan tervezték meg az épület hőháztartását, mennyire hatékonyan használják ki az árnyékolási lehetőségeket, stb.
Nem feltétlenül kell például teljesen becsomagolni egy házat 15 centiméteres szigeteléssel, ha a falazóanyag és a burkolat vagy a homlokzati fedőrétegek a legkorszerűbbek. Nem mindegy az sem, hogy táblás vagy tekercses szigetelőanyagot használnak, ezek eltérő hatékonyságúak. Még mindig árulnak kétrétegű ablakokat és vannak, akik a háromrétegűnél alacsonyabb ár miatt meg is veszik ezeket, noha hosszú távon a háromrétegű lenne a kifizetődőbb, de ezzel sokan nem törődnek – mondták a megkérdezett szakemberek.
A nulla energiaigény megteremtése a használt lakásoknál is előnyös lehet, főleg akkor, ha az ingatlan későbbi eladásával is számol az, aki most beruház erre. Több felmérés is azt igazolja, hogy drágábban lehet eladni egy jól szigetelt, korszerű gépészettel és nyílászárókkal rendelkező házat, mint az e nélkülieket.
Legutóbb az Otthontérkép Csoport és a Knauf Insulation igyekezett képet kapni erről. Azt írták, hogy a felújított, szigetelt családi házak 15 helyett átlagosan 29 százalékkal drágultak az elmúlt egy évben. Ez az arány egy fővárosi, agglomerációs, vagy éppen egy jobb Balaton környéki, 1960 és 1990 között épült, 100-150 négyzetméter körüli ház esetén mintegy 7-9 milliós árnövekedést jelentett. Eközben egy hasonló korú és méretű, nem szigetelt használt családi ház csak 2-3 millió forinttal értékelődött fel.
Elismerték, hogy nem tudják befejezni a fellendülési terv keretében megvalósuló projekteket a 2026-os határidőig. 
