Bár a lakóingatlanok piaca élénk, ez nem jelenti azt, hogy minden ingatlant könnyedén el lehet adni. Fokozottan igaz ez a családi házakra, amelyek eladásánál vagy vásárlásánál is több tényező játszik szerepet, mint a lakások esetében. Országos átlagban a családi házak négyzetméterára június végén 148 ezer forint volt, ami mindössze 1 százalékos emelkedést jelent éves szinten. A kínálat is növekedett idén június végén 5,7 százalékkal több családi ház keresett gazdát az országban - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a családi házak piacát vizsgálta több mint 40 ezer hirdetés alapján.
Mennyiért adják a családi házakat?
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, hogy a családi házak árának alakulása illeszkedik a piaci trendekhez, azaz ezeknél is lassult a drágulás üteme.
Budapesten június végén 347 ezer forint volt a családi házak átlagos négyzetméterára, ez pedig alig több mint 10 százalékos áremelkedést jelent éves szinten, és bőven elmarad a lakásoknál mért 18 százalékos áremelkedéstől.
Vidéken volt ennél jelentősebb drágulás, Veszprémben például 20 százalékkal 260 ezer forintra, Székesfehérváron pedig 17 százalékkal 283 ezerre nőtt a családi házak négyzetméterára. Ugyanakkor a pécsi családi házaknál 181 ezer forinton stagnáltak az árak, Győrben 3,3 százalékkal 234 ezer forintra csökkentek. A keleti országrészben Kecskeméten 16 százalékkal 243 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár, Szegeden 9,3 százalékkal 224 ezer forintra, Debrecenben pedig 1,7 százalékkal 243 ezer forintra emelkedtek az árak. Bár a családi házak négyzetméterára a lakásokénál alacsonyabb, a nagyobb alapterületük miatt összességében többet kell fizetni értük. Budapesten a családi házak átlagára június végén 46 millió forint volt, az említett vidéki városokban pedig 23-37 millió forint volt egy-egy családi ház átlagára.
Lassuló tempó a házaknál is
A családi házak annyiban speciálisak, hogy a lakásokhoz képes esetükben jóval fontosabb szerepet játszanak a rezsiköltségek, mert a nagyobb alapterület miatt a kiadások is magasabbak lehetnek. “Bár a legtöbb esetben egy családi ház megvétele és fenntartása komolyabb kiadást jelent, mint egy lakásvásárlás, de a vevőket kárpótolja a kertvárosi környezet. Sokan pedig hajlandóak ennek érdekében többletkiadást vállalni, mivel ez szintlépést jelent a lakhatásban” - tette hozzá az ingatlan.com szakembere.
Ugyanakkor a családi házak kialakítása sokkal egyedibb, mint a lakásoké, emiatt vevőt is nehezebb találni rájuk. A házak iránt érdeklődő vevők szintén egyedi igényekkel rendelkeznek, mert ők általában álmaik otthonát keresik.Ezek a legfőbb okai annak, hogy a házak lassabban találnak gazdára: átlagosan másfélszer annyi idő alatt kelnek el, mint a lakások. A fővárosban és a nagyobb vidéki városokban majdnem öt hónap, a kisebb településeken pedig több mint hét hónap a házak átlagos értékesítési ideje. Ráadásul tavalyhoz képest mind a lakások mind a házak értékesítési ideje növekedett.
A legtöbben családi házba vágynak
Az elemzés szerint a családi házak iránti kereslet a jövőben is adott lesz: a KSH egy tavalyi felmérése szerint a következő időszakban költözést tervezők 12,7 százaléka szeretne családi házba menni. A jövőbeni kínálatnak pedig támaszt adhat, hogy várhatóan nőni fog a családi házak száma, az idei év első öt hónapjában közel 4300 családi házra adtak ki építési engedélyt, ami 7 százalékos növekedést jelent éves összevetésben, az emelkedésben pedig szerepe van a családi otthonteremtési kedvezménynek és az 5 millió forintos áfavisszatérítésnek is.
Megszületett az erről szóló határozat.
