Mennyit ér az ingatlanom? Észak- és dél-budai agglomerációs ház

Csak a bolond és a kőgazdag nem kíváncsi arra, hogy mennyit ér a lakása, a háza, a nyaralója, a telke, a földje vagy a boltja. Laptársunkon, az mfor.hu-n kalkulátorok segítenek a különféle hitelek kiválasztásában. Itt ahhoz adunk fogódzót hétről-hétre, hogy mire elég a pénzünk, ha venni szeretnénk vagy hogy mennyiért tudjuk eladni az ingatlanunkat. Felhasználjuk a szakmai forrásokat, s egy iránytű lesz a végeredmény, ami kiegészítheti a vevő vagy az eladó ismereteit.

Évtizedek óta a legmagasabb ártartományban vannak a Dunától nyugatra lévő budapesti agglomeráció családi házai. Nem várható, hogy ebben változás lesz, de vannak trendek, amelyek színesítik a képet és befolyásolják egy-egy használt ház értékét. Például az, hogy melyik irányba nyúlik el a főváros vonzáskörzete a közeljövőben. 

Az évezred fordulóján a délnyugati, budaörsi irány volt nagyon erős, új sorházak és társasházak épültek, a családi házaknak már alig maradt hely. Mára rendkívül sűrű lett a beépítettség, ez más körzetek felé tolta az önálló házra vágyókat. 

Feljött az északnyugati és északi övezet, sorra jelentek meg Ürömön, Solymáron, Szentendrén és a Pilisben a lakónegyedek, olykor családi házakból álló valódi lakóparkok formájában. Hasonlóan erős volt a betelepülés Érden, Diósdon és a szomszédságukban, s a betelepülések hatására erősen felmentek először a telkek árai, majd a használt házaké is. Mostani ismereteink szerint a budai oldal agglomerációja várhatóan a déli és dél-nyugati irányban bővülhet, ezt az elővárosi közlekedés fejlesztése is alátámasztja. Észak akkor lehet ismét dinamikusabb, ha megvalósul a szentendrei hév összekötése a pesti belvárossal.

Értékbefolyásoló tényezők:

• megközelíthetőség
• a bel-budai központ, illetve a pesti belváros távolsága autóval
• átmenő forgalom megléte
• méret
• állapot
• kert mérete és gondozottsága
• a ház intimitása (belátás, zajhatások)
• energetikai adottságok
• kereskedelmi infrastruktúra
• szociális infrastruktúra

A főváros körüli agglomerációban tavaly a fajlagos négyzetméterár 700 ezer forint körül alakult. A legdinamikusabb drágulás az északnyugati szektorban volt tapasztalható, ahol a két nagy ingatlanközvetítő hálózat szerint 35-50 százalékkal lett költségesebb az otthonteremtés 2021-hez képest. Szentendre vezet, ott átlagosan 84 millió forintot kellett adni egy házért. 

A nyugati szektorban átlagosan 720 ezer forintba került egy ház, 65-70 millió forint alatt gyakorlatilag nem lehetett ilyen ingatlant venni, ott a drágulás majdnem 40 százalékos volt. A déli szektorban Diósd a listavezető, ott 620 ezer forintos áron lehetett egy négyzetméter használt ingatlant kapni, mögötte Szigetszentmiklós áll 515 ezer forinttal, ez 35 százalékos drágulás 2021-hez képest. 

Az élről nem nagyon lehet letaszítani Nagykovácsit, akinek ott van eladó háza és jó karban van az ingatlan, akár egymillió forintot meghaladó összeget is kérhet érte négyzetméterenként. Persze sok függ attól, hogy mikor épült, milyen a gépészete, mekkora kert tartozik hozzá, van-e jó panoráma. A legdrágább fajlagos ár a Pilisvörösvári járás településein volt 2022-ben, ahol a családi házak négyzetméterára meghaladta a 700 ezer forintot.

A címben jelzett térségben kínált, 5-10 éve épített házak esetében az átlagnál fejlettebb gépészettel találkozunk, gyakori a hőszivattyú és a napelem, nem ritka a készház, sok helyütt van medence és általában 3-4 autó is kényelmesen elfér az udvaron. Az ingatlanok értékét viszont leronthatja, ha túl közel van egy főútvonal és a településen nincs is kilátás például arra, hogy zajvédő falat építsenek.

A nyugati övezet egyes településein villa-sorok is kialakultak ősfás, nagy kerttel. A villák egy része akár 60-70 éves is lehet, s az évtizedek alatt nem feltétlenül költöttek rá a tulajdonosok, így hiába vannak kiemelten nyugodt helyen, pusztán a lokációval nem lehet magas áron eladni őket.

Fontos megjegyzés: A lakóingatlanok esetében a szakemberek a legtöbbször az úgynevezett piaci összehasonlító módszert alkalmazzák. Itt egyebek mellett az elhelyezkedést, a típust, a méretet, a műszaki állapotot, a hasonló paraméterekkel bíró ingatlanok lezárult tranzakciója során kialakult árat (és nem a kínálati/hirdetési árat), az értékesítési időpontot, a megközelíthetőséget, a fizikai és szociális infrastrukturális ellátottságot, a finanszírozottsági adottságokat (hitelek, jelzálog), a tulajdonjogi hátteret és a hasznosítási lehetőségeket veszik figyelembe.

------------

Az ebben a cikkben megjelölt ingatlanértékek közelítőek, nem helyettesítik a hivatalos értékbecslést és nem képezhetik semmilyen jogügylet alapját. Az értékek megjelölésénél és az értékmódosító tényezőknél az értékbecslési szakma által elfogadott általános szempontokat vettük figyelembe azzal a megjegyzéssel, hogy minden egyes ingatlannal kapcsolatban felmerülhetnek más körülmények is, amelyek befolyásolhatják annak értékét.

A Mennyit ér az ingatlanom? sorozat összes cikkét itt olvashatja.