Az év első negyedévében a fővárosban négyzetméterenként átlagosan 1,269 millió forintért keltek el a téglalakások, míg a panellakásokért 1,049 millió, a házakért 785 ezer forintot fizettek a vevők. Ezek az értékek mindhárom használt szegmensben magasabbak a tavalyi év azonos időszakában mért, átlagos négyzetméteráraknál – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője. A szakember az áremelkedési rangsort ismertetve azt is elmondta, hogy a legkisebb változást a családi házaknál mérték: egy év alatt ebben a szegmensben mindössze 1 százalékkal nőttek az árak, míg a téglalakások esetében már 18 százalékos,
a panellakásoknál pedig 35 százalékos áremelkedést mért az OC.
Mivel jellemzően a panelek voltak a leginkább elérhető árú lakások a városi lakáspiacon, ezért folyamatos volt az igény az ilyen típusú ingatlanok iránt, de az utóbbi időszakban még a korábbit is felülmúlta a kereslet élénkülése, ami komoly áremelkedést hozott a szegmensben – magyarázta a panelek körüli piaci folyamatokat a szakember.
Egymillió felett az átlagos panel-négyzetméterár
A panelek esetében az átlagos négyzetméterár 1,049 millió forint volt az első negyedévben. A legmagasabb fajlagos átlagárat a Budapest XIII. kerületében található panellakásokért fizették, mégpedig 1,17 millió forintot. Ettől a többi kerület lakótelepi lakásainak árazása sem tért el jelentősen, hiszen a XIV. kerületben kereken 1,1 millió forint, míg a III. és a XI. kerületben 1,08 millió forint volt a négyzetméterenkénti átlagár, de még a külső kerületekben is 900 ezer és 1 millió forint közötti fajlagos átlagár volt az irányadó.
Ez az árszint 35 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában jellemző értékeket. Minden kerületben kétszámjegyű emelkedést tapasztalt az OC, ami a legtöbb kerületben 30-40 százalék közötti drágulást jelent. Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy az olcsóbb lakótelepek drágultak nagyobb mértékben, míg a XI. és XIII. kerületben mérsékeltebb emelkedést tapasztaltak. A külső kerületek közül a IV. kerület emelkedik ki, ahol egy év alatt 46 százalékkal nőtt a fajlagos ár.
Fotó: Mester Nándor
Az V. kerület a legdrágább
A fővárosi társasházi lakások átlagos négyzetméterára 1,269 millió forint volt az első negyedévben. A legmagasabb négyzetméterárat az V. kerületben mérték, 1,85 millió forinttal, ettől nem sokkal maradt el a II. kerület, 1,72 millió forintos átlaggal, amelyet az I. és XIII. kerület 1,66 millió forinttal követett. A budai és belvárosi kerületek többségében a négyzetméterár meghaladta az egymillió forintot, sőt a XI. és XII. kerület megközelítette a másfél milliót (1,48 millió forint). A VI. kerületben például 1,25, a III. kerületben 1,1 millió forint a fajlagos átlagár. Egyedül a VIII. kerületben nem érte el az egymillió forintot, ott egyelőre 910 ezer forint volt az értékesített lakások átlag négyzetméterára.
Ezek az árak 18 százalékkal múlják felül a tavaly ilyenkor mért értéket. A legtöbb kerületet kétszámjegyű áremelkedés jellemezte, de akadt három olyan kerület – a III., a X. és a XV. –, ahol nem történt érdemi árváltozás egy év alatt. Legnagyobb mértékben az I. és az V. kerületben drágult a téglalakások átlagos négyzetméterára.
Nem kapkodnak a családi házakért
A fővárosi családi házakra az első negyedévben kismértékű kereslet mutatkozott, a budai kerületekben 1,2 millió forintos négyzetméterár volt a jellemző, míg az észak-budai III. kerületben 1,5 millió forint körülire nőtt a fajlagos átlagár. Ugyanakkor a külső pesti kerületekben még mindig 700 ezer forintos átlag négyzetméterár számít mértékadónak. Ez csupán 1 százalékos emelkedést jelent egy év alatt, ami a tavalyinál kisebb kereslettel magyarázható. Lényegében csak az alacsonyabb ársávba sorolt, külső pesti kerületek négyzetméterára emelkedett számottevően, ott viszont a drágulás elérte a 20 százalékot.
Ezt Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára közölte. 
