Sorozatunk eddig részeiben igyekeztünk két igen vonzó területet bemutatni. Rákosrendezőn nagy egybefüggő területek állnak rendelkezésre, Kőbányán pedig többnyire felszabdalt körzetek vannak néhány nagyobb telepen kívül. Mindkét körzetben sokféle funkció lenne ideális, növelhető lenne a lakások száma, de elférne még kiskereskedelmi és city logisztikai egység is, amellett, hogy természetesen a sport és rekreációs, valamint kulturális létesítményekből sincs elegendő.
A kormány ugyan késlekedik a rozsdaövezeti akcióterületek pontos kijelölésével, de vannak, akik ennek örülnek. Például azok, akik Dél-Budán, azon belül is Újbudán laknak vagy gyakran megfordulnak ott különféle okokból. Nagyon nem szeretnék, ha túlépített lenne a fővárosnak ez a része. Kevéssé valószínű, hogy a helyiek támogatják például a Rákóczi híd lábánál, valamint a Szerémi út városközponthoz közelebbi részén kialakuló hatalmas építkezéseket. Nem általában baj ez a sűrű beépítés, hanem a mértékkel lehet probléma, hiába vannak a házak között zöld felületek. Ilyen ellenérzésektől elég hangos a közösségi média és az építész szakma is megosztott ebben a kérdésben.
Az a legnehezebb, hogy összehangolják a lakosság és az ingatlanfejlesztők érdekeit. Elvileg az önkormányzat a szabályozással beavatkozhat a nem kívánatosnak ítélt folyamatokba. Íme a fejlesztők ellenérvei: egyrészt átgondoltak a fejlesztések, másrészt a beruházások nyomán nem hasznosított vagy csak alig használt területeket vonnak bele a kerület vérkeringésébe, munkahelyeket teremtenek, az odatelepülő cégek adóznak is és a velük megköthető, egyébként szokásos, településfejlesztési szerződésben kérhető tőlük hozzájárulás a szociális vagy más infrastruktúra fejlesztéshez.
Sorozatunk előző részei:
Segítünk a kormánynak, itt van például Rákosrendező
Újbudán leginkább a lágymányosi ipari területek tartoznak a barna és rozsdaövezetek kategóriájába, ezen felül csak elszórtan vannak kisebb, ide sorolható telephelyek, telkek. A zömmel ipari ingatlanoknak helyet adó partközeli telkek egy része szennyezett, egyes esetekben feltáratlanok, főleg a tárgyalt dél-budai terület albertfalvai szakaszán. Maguk a partok ugyanakkor könnyen megközelíthetők, kisebb keresztirányú útfejlesztések komfortosabbá tehetik a két gerincútról (Szerémi út, Budafoki út) való elérést.
A két gerincút további szakaszán, a Galvani utca vonaláig túlnyomó részt barnaövezet vár megújulásra, vélhetően eltűnik sok raktár-és üzemépület, üres telephely. Mindkét út mentén újabb irodaházak lehetnek, ám beljebb a lakófunkció kerekedik felül jelentősebb, fejlesztett zöld területekkel, a folyópart teljes gyalogos és kerékpáros birtokbavételével. Már zajlik a budai fonódó villamos újabb vonalának a tervezése, ami épp ezen vidéken megy majd tovább. Ezen kívül szükség lesz az 1-es villamos leágazására és az új ág déli irányba történő továbbépítésére. Szintén jól jönne a közúti forgalom csillapítására a terület albertfalvai határán P+R parkolókat létesíteni, hogy megfékezzék az agglomerációból és Budafokról érkező gépkocsi áradatot.
Schreffel János, a XI. kerület főépítész-igazgatója lapunknak ugyan azt mondta, hogy a lágymányosi övezet egy részén magas színvonalú ingatlanfejlesztések történtek (társasházak, irodaparkok, kereskedelmi és szolgáltató központok létesültek), de szerinte
„ez a folyamat inkább fékezést, mint bátorítást érdemel.”
Az önkormányzat nem akarja kedvezményekkel odacsalogatni az ingatlanfejlesztőket, mert lassabb tempót szeretne, nyilván azért, hogy a szükséges szociális infrastruktúra kiépítése ne maradjon le nagyon. A főépítész azt közölte, hogy ezekben a hetekben-hónapokban zajlik a helyi építési szabályzat felülvizsgálata. A kerület egészére vonatkoztatva azt is mondta, hogy előzőleg egyes ingatlanok esetében változtatási tilalmat rendeltek el.
Átmeneti hasznosítás is van
Az újbudai rozsdaterületek kisebb része állami, nagyobb része magántulajdonban van. A főépítész-igazgató tapasztalata szerint a tulajdonoscseréknél vannak akik, egyszerűen csak kivárnak és átmeneti ideig hasznosítják a megszerzett ingatlant. Például egy gyártelep épületeiben – ha az erre alkalmas – kisebb termelő vagy kereskedő cégeknek adnak bérbe csarnokokat, raktárakat. Máskor a puszta telken parkolót üzemeltetnek. Látva a külső fejleményeket, például egy új híd megjelenését vagy annak csak tervét, a tulajdonosok eladják az ingatlant egy fejlesztőnek.
Valójában két hídról van. Az egyik a Galvani híd, aminek a tervezése előrehaladott állapotban van, már a villamosvonalat is tervezik rajta és dél-budai környezetében. Ezt a kormány nem régiben végképp eldöntötte, noha az alap koncepció már a múlt évtized végén megvolt. Ugyancsak szükség lenne - a fővárosi önkormányzat szerint ezt kellene először megépíteni – az Albertfalvai hídra, ami átvezetne a Csepel szigetre. A hosszú távú fővárosi tervekben egyrészt a kelet-nyugati átjárhatóság és a belvárosi, valamint a kapcsolódó újbudai területek tehermentesítése miatt nevezték ezeket kulcsfontosságúnak.
Egy pár évvel ezelőtti elképzelés (Dunamenti Tematikus Fejlesztési Terv) szerint Albertfalva folyóparti része és az M0-híd közötti területen tematikus kerékpárút létesülne, megépítését akkor 500 millió forintra becsülték. Háromszor ennyibe, mintegy 1,5 milliárd forintba kerülne a Budafok és Csepel közti közforgalmú rév kialakítása, ezen kívül Budafok folyóparti szakaszára rekreációs beruházásokat terveztek közel 600 millió forintért. Az albertfalvai híd előkészítésére ugyanez a terv 4 milliárd forintot szánt.
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
