Nagy változások köszöntöttek be tavaly az újlakás-piacon. Egy jogszabály módosítása nyomán a korábban (2016-tól 2019-ig) érvényes kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs megszűnt és visszaállt az eredeti, 27 százalékos forgalmi adó.
A kezdeti felbolydulást megnyugvás követhette, hiszen egy átmeneti megoldással azon ingatlanok esetében, amelyek 2018. november 1-je előtt jogerős építési engedélyt kaptak, 2023-ig alkalmazható a kedvezményes áfakulcs.
Ez az érintett beruházóknak egyértelműen előnyös, hiszen olcsóbban és kapkodás nélkül építkezhetnek. Ám, mivel az ilyen lakások száma véges lesz a piacon, biztos, hogy továbbra is élénkebb érdeklődés várható irántuk a 27 százalékos áfatartalommal kínált ingatlanokhoz képest.
Még tovább emelkedhetnek az árak
Az erősödő kereslet további árnövekedéshez vezethet, pedig már ma sem ritka az 1 millió forint feletti átlagos négyzetméterár. A vásárlók az I., a II., az V. és a XII. kerületben már ma is ilyen árakkal találkozhatnak, és egy-két éven belül további kerületekkel bővül ez a kör. Idén átlagosan nagyjából 750 ezer forintot, jövőre azonban már 850 ezer forintot kérhetnek négyzetméterenként az új lakásokért.
Egyre nehezebb lesz olyan újépítésű lakásokat találni Budapesten, amelyre még a kedvezményes lakás áfa érvényes, és további drágulásra lehet számítani. Ahhoz, hogy valaki még kedvező áron találjon újépítésű társasházi ingatlant, mindenképp forduljon ingatlanközvetítőhöz – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe 2019-es átadással 13,5 ezer, kétlakásosnál nagyobb projektben megépülő lakást tartalmaz, ami több mint a tavalyi szám duplája. Ebből az idén januári állapot szerint közel tízezer már gazdára is talált. Emellett 5600 olyan ingatlant is lehet már látni, amit várhatóan 2020-ban adnak át, s ezeknek csaknem fele már szintén elkelt.
108-nál megállt a vagyonkezelő alapítványok szaporodása, de ez nem jelenti azt, hogy nem történik velük semmi. 
