Az eredeti rendelet azt írja elő, hogy 2009-től aki eladja vagy egy évnél hosszabb időre bérbe adja a lakását, annak kötelező elkészíttetnie az energetikai tanúsítványt. Ehhez képest új szabály, hogy a hirdetésben fel kell tüntetni az energetikai besorolást (az A, B, vagy más betűjelet).
A módosítások másik csoportja a költségoptimalizálással kapcsolatos. Alapvető probléma, hogy csak annyira érdemes energetikailag javítani egy épületet, hogy a ráfordítás megtérüljön annak az élettartama alatt. Kivételesen engedélyezhető meglévő épületnél az előírt energetikai jellemzőtől való eltérés, ha a megfelelés aránytalanul sokba kerülne, és nem térülne meg soha. A kalkulációkban új épületnél 30 évvel, meglévőnél pedig 20 évvel kell számolni.
Az energetikai tanúsítvány továbbra is 10 évig lesz érvényes, de ha a követelmények időközben változnak, akkor újra el kell készíttetni a tanúsítványt. Ez azért érdekes, mivel a magyar szabályozás eddig nem foglalkozott azzal az uniós előírással, hogy 2021-től már csak alacsony - közel nulla - energiafogyasztású épületek kaphatnak építési engedélyt. A szigorúbb előírások majdani megjelenése előtt készült tanúsítványokat tehát újra el kell készíttetni.
További új előírás a tervezetben, hogy nemcsak az azonos lakásoknál, hanem az azonos terv alapján, azonos gépészettel készített családi házaknál sem kell valamennyinél újra számolni a tanúsítványt, az első alapján kiállítható a többire is.
Energetikai tanúsítvány nélkül lakáshirdetést sem lehet majd feladni
Egy kormánytervezet szerint aki árulja vagy bérbeadásra kínálja a lakását, annak a kereskedelmi médiában történő hirdetéskor jövő év január 9-től meg kell jelölnie a lakás energetikai minősítését. A tanúsítványt a jövőben az építésügyért felelős minisztérium honlapján lehet majd elkészíteni, tanúsítvány nélkül pedig nem lehet majd adásvételi szerződést kötni.
A német kormány mintegy 13,87 milliárd euró értékű fegyverexportot engedélyezett az év első felében. 
