|
| (Fotó: depositphotos.com) |
Miközben az Európai Unióban az idei első negyedévben átlagosan 4 százalékkal drágultak a lakások éves összevetésben, Magyarországon viszont 11,3 százalékos drágulás ment végbe az Eurostat adatai szerint –idézi az uniós statisztikai hivatal legfrissebb adatait az ingatlan.com friss elemzése, amely a lakásdrágulás okait is megvizsgálta.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az Eurostat által között 11,3 százalékos lakásár-emelkedés előzetes számokon alapul, a végleges adat ennél alacsonyabb lehet, erre már korábban is többször volt példa. Érdemes ezért az elmúlt évek végleges adatait is visszanézni, azokból ugyanis kiderül, hogy a lakásárak változását milyen mértékben magyarázza a többi olyan alapvető gazdasági mutató, mint a nettó fizetések vagy az egy főre jutó GDP változása.
A fizetésemelkedéssel is az élmezőnybe tartozik Magyarország
Az eurostatos számok szerint ugyanis a magyarországi lakásárak 2015 és 2018 között 32 százalékkal emelkedtek, ez a legmagasabb érték az EU-s mezőnyben. A dobogón Írország és Csehország szerepel 31, illetve 30 százalékos drágulással, majd Lettország következik 29 százalékkal. A lakások iránti keresletben kulcssszerepe van a fizetések alakulásának, ebből a szempontból is a legjobbak közé tartozik Magyarország.
Az Eurostat méri az egyedülálló dolgozók nettó bérének változását, ez Észtországhoz hasonlóan Magyarországon 29 százalékkal emelkedett 2015 és 2018 között, ennél csak Litvánia ért el jobb eredményt, ahol 30 százalékos volt az emelkedés. A balti országokban is erőteljes lakásdrágulással párosult a bérnövekedés: Észtországban 17 százalékkal, Litvániában pedig 23 százalékkal drágultak az ingatlanárak a vizsgált időszakban.
A gazdaság teljesítményét széles körben bemutató GDP-adatok szempontjából is előkelő helyen szerepel a magyar gazdaság az EU-n belül. Az egy főre jutó GDP három év alatt ugyanis közel 20 százalékkal emelkedett az eurostatos adatok szerint, ez a hetedik legjobb eredmény. Magyarországot többek között Románia, Csehország és Bulgária előzi meg 23-28 százalékos többlettel.
Meddig emelkedhetnek a lakásárak?
Balogh László elmondta, hogy az ingatlanárak változása a legtöbb uniós országban a béremelkedéstől vagy épp a gazdasági növekedéstől függ, így a lakásdrágulás üteme részben ezeknek a függvénye. “Amíg tehát a gazdaság jó teljesítményt mutat, és a bérek is folyamatosan növekednek, addig a lakásárak emelkedhetnek. Másképp megfogalmazva: az ingatlanárak érezhető csökkenése valamilyen gazdasági válság bekövetkezése esetén valószínű, de erre utaló jeleket egyelőre nem látunk” – tette hozzá az ingatlan.com szakértője.
Ahol megfordult a drágulás
„A másik végletet négy olyan ország – Románia, Olaszország, Svédország és Finnország – jelenti, ahol az elmúlt egy év folyamán már csökkenésbe váltott a lakásár-index. Romániában a negatív előjel csak most jelent meg, a másik három országban ugyanakkor már évek óta esnek a lakásárak” – ezt már Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője nyilatkozta.
|
| (Forrás: OTP Ingatlanpont) |
Mindhárom fő mutató pirosat jelzett. 
