Németországban csaknem megháromszorozódott a kihasználatlan irodai munkaállomások aránya 2019 óta a koronavírus miatt 2020-ban szélesebb körben bevezetett és azóta is alkalmazott otthoni munkavégzés folytán - derült ki a müncheni ifo gazdaságkutató intézet felméréséből.
Az ifo (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) hétfőn közzétett adatai szerint Németországban idén áprilisban az irodákban található munkaállomások 12,3 százaléka nem volt teljesen kihasználva egy átlagos napon az otthoni munkavégzés miatt. A koronavírus-járvány kezdete előtti évben, 2019-ben ez az arány még csak 4,6 százalék volt, így nagyjából megháromszorozódott a használaton kívüli munkaállomások aránya az irodákban – nyilatkozta Simon Krause, az ifo szakértője.
Az átlagadatok mögött azonban ágazatonként jelentős különbségek vannak az otthoni munkavégzés és az ezáltal kihasználatlan irodai munkaállomások arányát tekintve. A szolgáltató szektorban a 2019-ben regisztrált 6,2 százalékról 16,8 százalékra nőtt a kihasználatlan munkaállomások aránya az irodákban idén áprilisra. Ugyanakkor a feldolgozóiparban ez az arány a 2019. évi 3,1 százalékról 9,6 százalékra emelkedett. A kiskereskedelemben 3,2 százalékról 5,8 százalékra nőtt az arány, az építőiparban pedig 1,7 százalékról mindössze 2,5 százalékra emelkedett. Különösen sok a kihasználatlan irodai hely az informatika, a reklám- és piackutatás, a vezetési tanácsadás és a gyógyszeripar területén - áll az ifo közleményében.
Az alkalmazottak mintegy negyede rendszeresen otthonról dolgozik. Egyes cégek az üres irodákat coworking terekké alakítják át, hogy több személyes interakciót tegyenek lehetővé az irodai napokon. Más cégek csökkentik a helyigényüket, hogy megtakarítsák a kihasználatlan irodák költségeit. Ennek következményei lehetnek a magasabb kamatok és építési költségek miatt amúgy is nyomás alatt álló ingatlanpiacra. Az irodahasználat visszaesése különösen a belvárosokat sújtja, ahol átlag feletti az irodák száma, emellett a belvárosi üzletek is szenvednek az otthoni munkavégzés miatti alacsonyabb kiskereskedelmi forgalom miatt – tette hozzá Simon Krause.
(MTI)
Bod Péter Ákos szerint a 2025-ös visszaesés nem meglepő, a „150 gyár” program pedig nem oldja meg a gazdaság strukturális gondjait. 
