Rövid távon is bizonytalanságot hozhat a magyar lakáspiac szabályozási környezetének átalakítása – írja a Pénzcentrum. Ahogy a lapnak nyilatkozó szakértők elmondták: a lakáspiac érzékenyen reagál a kiszámíthatatlan döntésekre, ezért az átmenet nem lesz zökkenőmentes. A fejlesztések, beruházások és árak alakulása nagymértékben attól függ majd, hogy az új kormány milyen gyorsan és milyen irányban hoz konkrét döntéseket.
A leendő, Magyar Péter vezette Tisza-kormány lakáspiaci tervei érdemben átalakíthatják a jelenlegi rendszert, különösen a szabályozás és az ösztönzők terén. A legfontosabb irány, hogy a kereslet élénkítése helyett inkább a kínálati oldalra és a lakásállomány minőségére helyeznék a hangsúlyt. Az egyik legnagyobb kérdés az 5 százalékos lakásáfa sorsa, amely 2026 végéig biztosan érvényben marad, de a hosszabbításról nincs egyértelmű kormányzati álláspont. Ez komoly bizonytalanságot jelent a fejlesztők számára, mivel az áfakulcs alapvetően befolyásolja a beruházások megtérülését és az árakat.
A tervek szerint a következő évtizedben a lakásállomány jelentős részét korszerűsítenék, különösen a rossz állapotú ingatlanokat. Ez arra utal, hogy a lakáspolitika egy része a meglévő állomány minőségi javítására koncentrálna, nem kizárólag új lakások építésére – írja a portál.
Ausztriában stabilabb a bérleti piac
Európában vannak országok, ahol a háztartások több mint 90 százaléka saját ingatlanban él, míg máshol ez az arány még az 50 százalékot sem éri el. Az alacsonyabb tulajdonlási arányú országokban általában fejlettebb a bérleti piac, míg a magas arány sokszor korábbi politikai döntések eredménye.
A legmagasabb tulajdonlási arányok Közép- és Kelet-Európában találhatók: Romániában a háztartások 93,2 százaléka él saját lakásban, Szlovákiában 93,1 százalék, Horvátországban 91,4 százalék ez az arány. A régióban átlagosan mintegy 30 százalékkal magasabb a tulajdonlási arány, mint Nyugat-Európában. Magyarország a régión belül is a felső mezőnyben van, a lakástulajdonosok aránya 89,8 százalék. A magas arány döntően a rendszerváltás utáni lakásprivatizáció következménye: a jelenlegi szám tehát nem azt jelenti, hogy ma könnyű lakáshoz jutni. Inkább azt mutatja, hogy a lakásállomány jelentős része már korábban magántulajdonba került.
Ausztria (54,5 százalék), Németország (47,2 százalék) és Svájc (42 százalék) lakáspiaci modellje teljesen más. A fiatalok korábban költöznek el otthonról, erős a bérleti piac, és a történelmi folyamatok is eltérően alakultak. Kelet-Németországban például a rendszerváltás után az állami lakásokat sok esetben nem a lakóknak, hanem vállalatoknak értékesítették.
A bérleti piac Magyarországon jóval kisebb és kevésbé fejlett, mint Nyugat-Európában. A magas lakásárak és a szigorúbb hitelezési feltételek ott is megnehezítik a vásárlást, különösen a fiatalok számára, ugyanakkor a stabil bérleti piac és az erős bérlővédelem miatt a hosszú távú bérlés elfogadott alternatíva.
Örülhet a Tisza-kormány is. 
