Tavaly jelentősen csökkent a lakásárak növekedési üteme, országosan a 2019-es 18,1 százalékról 6,6 százalékra, Budapesten pedig 16,7 százalékról -0,7 százalékra. A járvány miatt nőtt a bizonytalanság a lakosság körében, 15,5 százalékkal csökkent a tranzakciók száma a megelőző évhez képest. A kisebb településeken azonban alig volt számottevő visszaesés ezen a téren - állapította meg az MNB májusi Lakáspiaci jelentése, amiről csütörtökön számoltak be a jegybank szakemberei. Idén nyárra újabb három százalékos áremelkedésre számít a jegybank a lakásoknál, de ez egy optimista becslés, hiszen - mint itt is kitértek rá - az alapanyagárak és a munkadíjak egyre magasabbra tornásszák a végső fogyasztói árat.
Kedvezőnek nevezték, hogy a lakáscélú hitelezés masszívan állta a sarat, sőt kis mértékben még növekedett is. 2019-ben a lakásvásárlások 44 százalékához kötődött hitel, tavaly ez a mutató felment 47 százalékra. Ezen felül a Babaváró hitel is kedvező fogadtatásban részesült, a tranzakciók 16 százalékánál vették igénybe, így összesen 63 százaléknyi volt a valamilyen hitelformát tartalmazó tranzakció a piacon.
A kereslet alakulását elemeze megállapították: már 2020-ban is erős volt, de mivel az új támogatási formák idén léptek életbe, tovább növekedett és az év hátralévő részében is élénkülésre lehet számítani. Elismerték ugyanakkor, hogy csak azoknak a lakáshozjutási lehetőségei javultak érdemben, akik három gyermeket vállaltak, az ennél kevesebbet vállalók vagy a gyermektelenek esélyei relatíve romlottak.
Az MNB szakértői a kínálati oldal erősödését vetítették előre. Utaltak arra, hogy az ötszázalékos áfa újbóli bevezetése további lakásprojektek bejelentését hozta és még inkább fogja hozni idén. Hátráltatja mindamellett ezt az emelkedést, hogy a kormány továbbra is késlekedik a rozsdaövezeti akcióterület kijelölésével. Ez a késlekedés már tavaly is kivárásra ösztönözte a fejlesztőket.
Előretekintve azt mondták, hogy a 2021-es évet már az új otthonteremtési kedvezmények élénkítő hatása határozhatja meg. 2021 első negyedévében jelentősen nőtt a lakóingatlanok iránti kereslet, és a bankok is a hitelkereslet bővülését várják a következő hat hónapban. A gazdaság újraindításával összhangban a munkanélküliségi ráta is várhatóan csökkenésnek indul, és a lakosság jövedelmi folyamatainak javulására lehet számítani, ami kedvező a lakáspiaci kereslet szempontjából - vélték az MNB elemzői.
A jegybank mellett működő Lakás-és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) ajánlásairól és meglátásairól is szó volt a tájékoztatón. (Ebben a testületben a kormány, az ingatlanfejlesztői, a finanaszírozói és közvetítői szakma is képviselteti magát). Főleg a költségek drámai emelkedését nevezték kockázatosnak. Egyrészt az alapanyagárak, másrészt a munkadíjak emelkednek, ráadásul szerintük további nyomást helyez az árakra az, hogy elindult vagy most is tart több nagy állami építőipari beruházás is, ami elvonja a kapacitásokat. A kapacitásokért már az otthonfelújítási programban résztvevők is versenyeznek - fűzték hozzá.
Sürgették, hogy a kormány alternatív beszerzési forrásokkal akadályozza meg az alapanyagárak további durva drágulását. Megint szóvá tették, hogy a közfoglalkoztatotti állományból az építőiparba terelt emberek tömege nem versenyképes az ágazatban, ezért a képzésre sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani, mert ez az elmaradottság a további fejlődés gátja.
Hatalmas cégekről van szó: az MKIF Üzemeltető például 2024-ben 36,6 milliárd forintos forgalommal zárt. 
