Az Otthon Centrum (OC) közreműködésével értékesített használt ingatlanok átlagos négyzetméterára minden lakástípus esetében emelkedett a fővárosban – közölte Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető, aki azt is elmondta, hogy
Budapesten az első negyedévben négyzetméterenként 1,068 millió forintért keltek el a téglalakások, míg a panellakásokért átlagosan 773 ezer, a házak esetében 778 ezer forintot fizettek a vevők négyzetméterenként.
„Ezek az értékek mindhárom használt szegmensben magasabbak a tavalyi év azonos időszakánál” – szögezte le a szakember.
Fotó: Pixabay
A legkisebb, mindössze 3,5 százalékos áremelkedést a panelek könyvelték el, míg a téglalakások az egy évvel korábbinál 5 százalékkal, a házak ellenben már 28 százalékkal magasabb áron keltek el.
Ez a házak esetében tapasztalt, kiugróan magas drágulás az összetételhatásnak tudható be, ami megemelte az átlagárat. A társasházi lakások átlagos négyzetméterára 1,068 millió forintra emelkedett az első negyedévben: a legmagasabb négyzetméterárat az V. kerületben mérte az OC (1,36 millió forint), ettől alig marad el a II., III. és a XIII. kerület (1,3 millió).
A budai és belvárosi kerületek többségében is meghaladja a fajlagos átlagár az egymillió forintot. A VII. kerület fajlagos átlagára nem éri el a lélektani határnak tartott egymilliós árszintet (958 ezer forint), míg a belváros legkedvezőbb árfekvésű városrésze a VIII. kerület (820 ezer forint).
A külső pesti kerületek közül Újpesten a legmagasabb az átlagos négyzetméterár (958 ezer forint), majd a XVI. kerület (952 ezer), és a XVII. kerület (900 ezer) következik. A többi kerületben ennél jóval kedvezőbb áron lehet ingatlanhoz jutni (700-850 ezer forint egy lakásnégyzetméter átlagosan). Ezek az árak 5 százalékkal magasabbak az előző év azonos időszakában mértnél.
A legtöbb kerületben egyszámjegyű volt az áremelkedés, de a III., IV. és VI. kerületben 20 százalék feletti emelkedést is mért az OC, míg 5-10 százalékos árkorrekció csak az I. és XVIII. és XX. kerületben fordult elő.
A panellakások átlagos négyzetméterára 773 ezer forintra emelkedett az év első három hónapjában.
A legmagasabb fajlagos ár továbbra is a XI. kerület sajátja (920 ezer forint), amelyet a IX. kerület (895 ezer) és a XIII. kerület (886 ezer) követ. A nagy lakótelepekkel rendelkező kerületek közül a XIV. a listavezető (838 ezer), míg a III. kerületben ennél valamivel alacsonyabb a fajlagos átlagár (815 ezer).
A külső pesti kerületekben kedvezőbb a négyzetméterár átlag értéke, a sorrend: XV. kerület (762 ezer), IV. kerület (730 ezer), és XIX. kerület (700 ezer forint). Ennél az ingatlantípusnál az előző év azonos időszakához képest 3,5 százalékos árnövekedést mért az OC, 10 százalék feletti áremelkedés egyedül a XX. kerületben fordult elő.
Ezzel szemben a népszerű kerületekben (III., XI., XV. és XVII.) egy év alatt 8 százalékkal is nőttek a négyzetméterárak (illetve ha mégis, akkor a növekedés minimális volt). Persze akadnak a fővárosban olyan kerületek is, ahol az árak tekintetében nem történt változás: ilyen a IV., IX., XXI. és a XX. kerület.
A budapesti családi házak iránt továbbra is mérsékelt a kereslet: a leginkább favorizált II. és XII. kerületekben a négyzetméterár átlag értéke 1,2 millió forint volt az első negyedévében, míg a többi budai kerületben egymillió forint körül alakult a fajlagos átlagár.
A külső pesti kerületekben azonban ennél jóval kedvezőbbek az árak, 600 ezer forint körüli négyzetméterár az irányadó. Bár fővárosi átlagban kiugróan magas, 28 százalékos az áremelkedés, ez elsősorban az összetételhatásnak tudható be, ugyanis relatíve kevesen vásároltak, ők viszont drágán. Az is tény, hogy nőtt az érdeklődés a drágább budai házak iránt, illetve megjelentek a befektetési szándékkal vásárlók is.
A többi fővárosi kerületben 5 és 10 százalékos sávban mozgott az éves áremelkedés. Ugyanakkor a csökkenő infláció és kamatkörnyezet, a könnyebben elérhető lakáshitelek, valamint az elsősorban családalapítás előtt állókra fókuszáló kormányzati kedvezmények élénkíthetik a piacot, ami az év hátralévő részében a kereslet növekedésével, és az árak további emelkedésével járhat.
Nem úgy tűnik, hogy bárki a lelkére tudna beszélni az amerikai elnöknek Grönland ügyében. 
