Új építésű, eladó lakások. Mellette egy már lakott, új társasházi épület a főváros IX. kerületében. Kép forrása: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Az emberek többsége azért választana új építésű lakást, mert vonzónak tartja a kialakítást. Fontos szempont, hogy az ingatlan teljesen új, tehát nem volt korábban más lakója, illetve az is, hogy tudják, milyen reális elvárásokat támaszthatnak a lakással szemben - derült ki az otthonterkep.hu legfrissebb felméréséből.

Mik a szempontok a választásnál?

A legfontosabb tényezők, amit figyelembe vesznek a nézelődők az a lakókörnyezet, a felhasznált anyagok, technológiák, a kivitelezés minősége és a szobák elosztása. A távolság a munkahelytől/óvodától/iskolától és az igényelhető állami támogatás mértéke nem annyira mérvadó, ahogy az sem, hogy milyen referenciákkal bír a fejlesztő, kivitelező cég.

Miért vásárolna új építésű lakást? (Forrás: Otthontérkép)

Utóbbi abból a szempontból érdekes, hogy az eredmények értelmében aki nem vásárolna új építésű lakást, azért nem tenné ezt, mert nem bízik a kivitelezőkben. A válaszadók 23-25 százaléka egyébként túl drágának tartja ezeket az otthonokat, fél az épület „gyerekbetegségeitől”, illetve veszélyesnek gondolja a tervasztalról történő vásárlást.

Általánosságban a kitöltők 66 százaléka 3 szobás vagy annál nagyobb lakásra vágyik, a 2 szobás otthonokat 20,3 százalék, a 1,5 szobásokat 12,4 százalék, az 1 szobásokat pedig kevesebb, mint 2 százalék választaná. Árkategória tekintetében a válaszadók közel 46 százaléka tudna maximum 25 millió forintot kifizetni egy új vagy használt lakásért, 26,2 százalék a 25-35 milliós kategóriából, 19,7 százalék a 35-50 milliós kategóriából, 8,2 százalék pedig az 50 millió fölötti ársávból választana. Az ingatlanvásárlást a többség megtakarításból, a meglévő lakás után kapott összegből és hitelből finanszírozná, az állami támogatás lehetőségét azonban kevesen választanák.

"Az állami támogatások iránti igény alacsony aránya talán azért nem meglepő, mert az érintettek többsége még mindig nem ismeri eléggé a különféle módozatokat és forrásokat. Itt igenis van tennivalója a kormányzatnak és a bankoknak. Az emberek zöme egyszerűen leragad a csok-nál és ha számára nem teljesíthető annak a feltétel rendszere, akkor nem tájékozódik más lehetőségekről elég kitartóan vagy úgy gondolja, hogy még mindig túl magas lehet a banki hitelek kamata, s így a törlesztőrészlet is" - hívta fel a figyelmet a felméréssel kapcsolatban Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője.

A szakértő szerint az is sokat mondó, hogy aki egyáltalán nem akar újépítésű lakásba költözni, az nem a gyors drágulást jelölte meg legfőbb okként, hanem azt, hogy nem bízik a fejlesztőben vagy a kivitelezőben. Máris érzékelhető, hogy a nagyobb lakásépítő cégek bizalomerősítő kampányt indítottak és reklámjaikban egyre erősebben hangsúlyozzák, hogy milyen jók a referenciáik, mindig időben és jó minőségben dolgoznak és nem verik át a vásárlóikat - fűzte hozzá az elemző.

Miért nem vásárolna új építésű lakást?

Tehát a felmérésben résztvevők közel háromnegyede maximum 35 millió forintot szánna a vásárlásra többségük (65,6 százalék) pedig 3 vagy annál több szobás otthont választana. Jelen pillanatban azonban az új építésű otthonok országos kínálatának csupán 20 százalék-a, a használt lakásoknak pedig a 24 százaléka felel meg ezeknek a kitételeknek.