A magyarországi kereskedelmi ingatlanpiac minden szegmensében stabilizálódás várható idén, nem csökkennek tovább a hozamok, az ingatlanárak és a bérleti díjak, sőt ősszel lassú trendforduló várható, a kedvező folyamatok pedig jövőre tovább erősödhetnek – állítja az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. és a Magyar Ingatlanszövetség vezetői közös piaci helyzetelemzésében.
A hitelprogram is segít
Az elmúlt években csökkentek az árak és a bérleti díjak a kereskedelmi ingatlanpiacon, a bérlők inkább az olcsóbb megoldásokat keresték a válság éveiben, ám ez a nagyjából félévtizedes folyamat – egyrészt a kedvező nemzetközi tendenciáknak, másrészt hazai sajátosságoknak köszönhetően – meg fog állni az idén – mondta Tóth Balázs, az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a közüzemi díjak folyamatos csökkentése miatt várhatóan növekedni fog a lakossági fogyasztás, ami először az ipari, logisztikai és raktáringatlanok piacán, majd a kiskereskedelmi (retail) ingatlanpiacon éreztetheti pozitív hatását. A belső fogyasztás növekedése következtében nőni fog a raktáringatlanok iránti kereslet, és ha a német export is jól teljesít, abból szintén ez a piac profitálhat, mivel hazánk legfontosabb beszállítója Németország.
A növekvő fogyasztással továbbá megnövekedhet az igény a kiskereskedelmi ingatlanok iránt is, ami rövidtávon az ingatlanok kihasználtságán javíthat, középtávon pedig állománynövekedéshez is vezethet – véli Tóth Balázs. Hozzáteszi: az irodapiacon az optimista kilátásokhoz jelentősen hozzájárul a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja (NHP) is. A programnak köszönhetően ugyanis a vállalkozások olcsóbb, ingatlancélokra is használható forráshoz jutnak, ami a kereslet növekedésében, így hosszabb távon a bérleti díjak emelkedésében testesülhet meg.
Még kivárás van
Úgy látjuk, hogy az év első felében még inkább kivárnak a befektetők, így őszig komolyabb beruházásokra nem számítunk a kereskedelmi ingatlanpiacon, az év második felében azonban lassú ütemben ugyan, de elindulhat a növekedés – számol be várakozásaikról Kispál Sándor, a Magyar Ingatlanszövetség főtitkára. Hozzáteszi: az irodapiacon nem várnak jelentős állománybővülést 2014-ben, viszont a kihasználtság növekedésével mindenképpen számolnak. Úgy véli, hogy a gazdasági és jogi-szabályozási környezet várható stabilizálódása vonzani fogja a befektetőket, és ezzel párhuzamosan nőhet a különböző, számviteli, fejlesztő, kereskedelmi cégek irodaigénye is.
Minőségi fejlesztések, környezetbarát beruházások ebben az évben főként azoknál az ingatlanoknál várhatóak, amelyeknél stabil a bérlői állomány – elemzi az irodapiaci kilátásokat Kispál Sándor, a Magyar Ingatlanszövetség főtitkára.
Lesz-e szerkezetváltás
A kiskereskedelmi ingatlanok piacán az elmúlt években megfigyelhető volt egyfajta szerkezetváltás, nagy bevásárlóközpontok kisebb kiskereskedelmi létesítményeket nyitottak a főváros, illetve több vidéki nagyváros belső kerületeiben, hogy a fogyasztók elébe menjenek. Ilyen szerkezetváltás idén nem valószínű, viszont kisebb mértékű mennyiségi fejlesztésekre lehet számítani, főként az év második felében. A kiskereskedelmi ingatlanpiac sokat profitálhat a belső fogyasztás növekedéséből, amelyet a hazai mezőgazdasági termelés volumenének várható növekedése is segíthet. Ami a vidéki kereskedelmi ingatlanokat érinti, idei kilátásaikat az őszi önkormányzati választások befolyásolják nagymértékben: kaphatnak-e valamilyen bérlethez kapcsolódó adókedvezményt, illetve hogy hogyan gondolkodnak általában a belvárosi ingatlanok bérbeadásáról az új városvezetők – fűzi tovább Kispál Sándor.
A kereskedelmi ingatlanpiac szegmensei között az ipari, logisztikai és raktáringatlanoknál az elmúlt években már növekedés mutatkozott a piacon, amely idén is kitart, sőt nagyobb mértékű emelkedés is várható. Az elmúlt években a nagy nemzetközi szállítmányozó cégek tartották életben a keresletet, ám idén a lakossági fogyasztás növekedése miatt a hazai befektetők számának növekedésére is számítani lehet – jegyzi meg zárásként Tóth Balázs, az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója.
A cseh központi bank 72,9 milliárd cseh korona (körülbelül 3,5 milliárd dollár, 1 korona=15,87 forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet. 
