Az év első kilenc hónapjában a fővárosihoz nagyon hasonló ingatlanpiaci árdinamikát mért a vidéki nagyvárosokban az OC – kommentálta a cég legfrissebb felmérésének eredményét Kosztolánczy György.
A vezérigazgató megerősítette, éves viszonylatban a vidéki ingatlanpiac is drágult: a téglalakások átlagos négyzetméterára kereken 600 ezer forint volt, míg a panelekért 570, a házak esetében 492 ezer forintot fizettek a vevők a hálózat közreműködésével értékesített ingatlanok esetében.
Az ár mindegyik ingatlantípusnál magasabb a tavalyi év azonos időszakában mértnél: a legkisebb mértékben, 7,5 százalékkal a téglalakások ára emelkedett, míg a házak 9,3, a panellakások pedig 13,6 százalékkal drágultak egy év alatt. Ezek az értékek csaknem megegyeznek a fővárosi adatokkal – szögezte le a szakember, miután Budapesten a téglalakás és a panel 9, a családi ház árszintje 13,5 százalékkal nőtt az elmúlt időszakban.
Fotó: Pixabay
A használt ingatlantípusok között továbbra is a téglalakások fajlagos ára a legmagasabb, miután a 25 megyei jogú városban átlagosan 600 ezer forintot ért egy négyzetméter ebben az évben.
Az Otthon Centrum által közvetített tranzakciók ár szerinti rangsorában ezúttal Veszprém került az élre, 850 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, amelyet Debrecen 835 ezer forinttal követ.
Sopron 742 ezer forintos átlagos négyzetméterárral végzett a rangsor harmadik helyén. Ezután a régióközpontok következnek: Szeged 700 ezer, Győr 685 ezer, Székesfehérvár 621 ezer forintos, fajlagos átlagárral.
A nagyobb városok közül Miskolc jelent kivételt, ahol 368 ezer forint a fajlagos átlagár. A kisebb városok többségében 350-550 ezer forint között alakult a négyzetméterár átlaga. A legolcsóbb Hódmezővásárhely, 325 ezer forinttal.
Ezek az árak 7,5 százalékkal haladják meg az előző év azonos időszakát.
„A legnagyobb mértékű áremelkedést Sopronban mértük, ahol a tavalyinál 26,5 százalékkal magasabb az átlagos négyzetméterár, míg Szekszárdon 17,1, Veszprémben 16,5 százalékos emelkedés az irányadó” – árnyalta az adatokat Kosztolánczy György.
Megjegyezte: a legtöbb városban 10 százalék körül alakult az áremelkedés mértéke. Néhány nagyobb városban – Szegeden, Székesfehérváron, Miskolcon és Nyíregyházán – azonban nem változott a tavalyi árszint.
A panel szegmensben a 25 megyei jogú városban számolt átlagos négyzetméterár 570 ezer forint volt az év első kilenc hónapjában.
Az OC a legmagasabb átlagárat (725 ezer forint) Debrecenben mérte, majd Sopron (687 ezer forint) és Székesfehérvár (635 ezer forint) a sorrend. Győr, Veszprém és Szeged valamivel olcsóbb, ezekben a városokban 600 ezer forint körüli átlagérték a jellemző.
A legtöbb városban 400-550 ezer forint közötti fajlagos átlagár az irányadó, de a kisebb települések – Dunaújváros, Nagykanizsa és Szolnok – ettől elmaradnak.
A tavalyi év azonos időszakánál a jelenlegi árszint átlagosan 13,5 százalékkal magasabb ebben a szegmensben, az OC 20 százalékot meghaladó drágulást csak Dunaújvárosban és Zalaegerszegen mért. A legtöbb városban az emelkedés mértéke 5-15 százalék közötti ársávban mozog – erősítette meg Kosztolánczy György.
A nagyvárosok közül Debrecen, Szeged és Székesfehérvár egyaránt 12 százalékkal, míg Győr 11 százalékkal drágább a tavalyinál. Ugyanakkor Szolnokon, Szombathelyen és Nagykanizsán az egy évvel ezelőtti áron lehet panellakást vásárolni.
A használt házak átlagos négyzetméterára 492 ezer forint az év első kilenc hónapjában.
A 25 megyei jogú város közül a legmagasabb árat Sopronban mérte az OC, 744 ezer forinttal, amelyet Debrecen (625 ezer forint) és Székesfehérvár (581 ezer forint) követ. A nagyobb városok közül még Szeged és Győr is félmilliós átlagárral jellemezhető, a kisebb települések közül Érd emelkedik ki, 550 ezer forintos átlaggal.
A nagyobb és fővároshoz közelebbi városokban négyzetméterenként 400-500 ezer forint közötti, míg a távolabbi és kisebb városokban 300-400 ezer forint közötti átlagár a mértékadó. A sort Szekszárd zárja, 273 ezer forintos átlagértékkel.
„A használt házak átlagára 9,3 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakában mért átlagértéknél” – közölte a vezérigazgató.
Az árváltozás mértéke igen szélsőségesen alakult: a néhány százalékos csökkenéstől az egészen kirívó, 40 százalékos áremelkedésig mindenre akad példa a városokban, ami elsősorban az összetételhatással magyarázható. Ugyanakkor a korábbiakhoz hasonlóan idén is nagyon komoly árbefolyásoló tényező maradt az ingatlan állapota, ami a házak fajlagos árában kialakult nagy szórás másik magyarázata, áll a cég közleményében.
A Mennyit ér az ingatlanom című rovatunk cikkeit itt olvashatja.
Eldőlni látszik Paks sorsa. 
