A rövid távú lakáskiadás körül forrnak az indulatok. Különösen azután, hogy a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs – főleg a szállodaipari tagok lobbi erejének köszönhetően – kedden évi 120 napban maximalizálta a rövid távú lakáskiadást. Ezzel gyakorlatilag keresztet vetett a szektorra, mert a vállalkozások nyilvánvalóan mély sebeket szenvednek az időkorláttal. A gazdasági hatásokról ebben a cikkben részketesen írtunk. A GOT állásfoglalása már a kormány elé került.
Most nézzük, mi az, amit az üzemeltetőket tömörítő Felelős Szálláshelykiadók Szövetsége (a Felelős Rövid Távú Lakáskiadók Szövetségének ez az új neve) tett le az asztalra, egyetértésben a magánszemélyek alkotta Magyar ApartmanKiadók Egyesületével. A szövetség egyebek mellett azt indítványozta, hogy a különféle hirdető platformokon a hirdetés feltételévé kell tenni a regisztrációs szám megadását, amit akár egy adatbázissal összekötve azonnal ellenőrizni is lehetne és így az illegális lakáskiadók egész egyszerűen nem jutnának vendégekhez. Ehhez a korábbiakkal szemben most minden nyitottság megvan már a portálokban is, és ezt jelezték is az MTÜ-nek, de szervezeteiknek is.
"Arra is több országban van példa, hogy ezek az oldalak az adó terheket is egyből levonják a befolyó szállásdíjakból, így elejét lehet venni bármilyen adóelkerülésnek is. Ez rögtön a kiadott lakások 30 százalékának a piacról való kikerülését jelentené." – érvelt lapunknak nyilatkozva Rege Mihály elnök.
A második elem az, hogy az önkormányzatok vessenek ki adót azokra az ingatlanokra, amelyek (legalábbis papíron) üresen állnak. Ez egyfelől csökkenti a kedvet bármi fajta illegális lakáskiadásra, másfelől arra ösztönöz, hogy az ingatlanok ne üresen, kihasználatlanul álljanak, ennek komoly negatív és társadalmi hatásai vannak. Akár célzottan is bevezethetik ezt csak a leginkább érintett kerületekre is – fűzte hozzá a vezető.
Harmadik pontként kiemelték: érdemes lenne kiadással hasznosítani az üresen álló önkormányzati lakásokat. Itt gyakori érv a forrás hiánya a megfelelő szintre hozásnál. Ennek orvoslására szervezeteik támogatnának egyfajta szoliraritási adót, amely 0,5%-1% adókulccsal működne és mindenki számára kötelező lenne, aki valamilyen kereskedelmi célra hasznosít eredeti funkciója szerint lakóingatlant. Ez feltehetőleg piactisztító hatást is jelentene és csökkentené a kiadott lakásállományt – vettette előre.
A szektorban működő szervezetek támogatnák a rövid távú lakáskiadás adóterheinek átgondolását, illetve adott esetben a magánszálláshelyek és az egyéb szálláshelyek még jelentősebb szétválasztását. Az előbbire vonatkozhatnának egyszerűbb adózási, bejelentési és működési elvárások, ugyanakkor itt lehetnének kiadásra időbeli korlátozások. Az utóbbi esetében ugyan szigorúbb bejelentési és működési elvárások lennének, valamint az átalányadó valamifajta sávos növelése – de ezzel párhuzamosan a tevékenységüket időbeli korlát nélkül végezhetnék.
„Nagyon fontosnak tartjuk a lehető legszigorúbb megoldásokat annak biztosítására, hogy a kiadott lakások semmiképpen ne jelentsenek terhelést a lakókörnyezetre. Erre lehet megoldás (esetleg csak az egyéb szálláshelyekre bevezetve, ha lesz elkülönítés) pl. a 24 órás ügyelet vagy mondjuk zajmérő elhelyezése a lakásban” – toldotta meg a javaslatokat Rege Mihály.
A vezető végül leszögezte: mindkét szervezet kész arra, hogy a tagvállalkozások növeljék a minőségi vagy akár biztonsági szintet a rövid távon hasznosított ingatlanokban és ezáltal a piac további tisztulását és az árszint további emelkedését is elősegíthetik.
Az 1500 milliárdos profitból csaknem 500 milliárd volt az osztalék, ami nagyrészt külföldről jött. Elmaradt az eredmény 2024-hez képest. 
