Tudni kellene, hol van egyáltalán azbeszt
|
Hogy kerül azbeszt a házba? A '80-as évekig épületek, elsősorban panelházak hő- és zajszigetelésénél, tűzmentesítésénél azbesztet használtak. Miután kiderült, hogy a porladó anyag belélegzése súlyosan káros, használatát betiltották, és megkezdték az épületek azbesztmentesítését is. A beépített mennyiség 400-450 ezer négyzetméterre tehető, ennek közel fele került panel lakóépületekbe. Jellemzően nem a lakásokban, hanem például az alagsori helységekben fordulhat elő. |
A Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége kampányt indít a mentesítésre. Kezdeményezik valamennyi azbesztszennyeződés regisztrálását, a mentesítés biztonságos munkakörülményeinek megteremtését, a törvényi szabályozás módosítását, a mentesítésben résztvevő munkaadók és munkavállalók folyamatos kötelező képzését. Szorgalmazzák az azbeszt okozta megbetegedések elismerését, a munkavállalók kártalanítását.
Borsody Gábor, a szövetség elnöke az MTI-nek elmondta: fontos a széleskörű tájékoztatás, például arról, hogy miképpen kell viselkedni az azbeszttel szennyezett épületben, lakásban. A következő lépés a meglévő, de nem teljes körű azbesztkataszter kiegészítése. Az ehhez szükséges pénzhez pályázatokon akar hozzájutni a szervezet.
Európában tízezrek haláláért felelős
A szövetség közleményében emlékeztet arra: az Európai parlament tavaly márciusban - civil szervezetek kezdeményezésére - határozatot fogadott el az azbeszt elleni küzdelemről. A fejlett európai országok szakmai szervezetei 2023-ig szeretnék azbesztmentessé tenni a kontinenst, mivel évi 20-30 ezerre tehető az azbesztszennyeződéstől elhunytak száma. Magyarország az unióban közepesen szennyezett területnek minősül.
Hangsúlyozzák, hogy az azbeszt belégzésének káros következményei 10-40 évnyi lappangás után jelentkeznek, rendszerint akkor már gyógyíthatatlan betegség formájában. Gyakori például a tüdő- és a gégerák.
Věra Jourová, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős alelnöke búcsúinterjújában kritikusan nyilatkozott Orbán Viktor politikájáról.
