A 83 600 darabos forgalom a 2008-as válságév óta a legalacsonyabb érték - közölte a Privátbankárral a Duna House. A 2012-es évet még segítette az év eleji végtörlesztési, majd az EU forrásból kkv-kat segítő Kombinált Mikrohitel program, így az akkori 94 ezer fölötti forgalom 11%-kal erősebb tudott lenni a tavalyinál.
2013-ban nem volt ehhez hasonló, a piacot élénkítő hatás, egyedül az Otthonteremtő hitelezés lassú emelkedése vált érezhetővé az év második felétől. A decemberi kereslet a szezonalitásnak megfelelően alacsony értéket mutat. A 46 százalékpontos érték az egy évvel ezelőttivel hasonló érdeklődést mutat.
A téglalakások tulajdonosai örülhetnek
A 2013-as év utolsó negyede elsősorban a téglalakások áremelkedéséről szólt, hiszen a Duna House által vizsgált összes régióban emelkedni tudtak az árak. A panelek árai ezzel szemben kisebb-nagyobb csökkenést mutattak. Az összevont, Országos Lakásár Index bár 1 százalékponttal 81-re tudott emelkedni, de ezzel lényegében a korábbi szintre állt csak vissza.
A hazai lakásárak így - eltekintve a végtörlesztés hatásaitól - már második éve szinte mozdulatlanok. Az ingatlanközvetítő által készített Országos Panel Árindex a 3 negyedéven át tartó emelkedést követően 79-ről 77 %pontra kissé visszaesett, ezzel ismét megközelítette a 76-os, egy évvel ezelőtti mélypontját.
A téglalakások árindexe ezzel ellentétben a korábbi lefelé tartó trendet tudta megtörni, ugyanis a 2013-as III. negyedévi 81 %pontos mélypontról hirtelen erősödéssel 84-re tudott „visszapattanni”. A vidéki árindexek is a két lakástípus ellentétes mozgását mutatják. Egyedül a kelet-magyarországi panelek ára tudta a 81 százalékpontos szintet megtartani, a nyugati már esett és jelenleg 73 ponton áll. A téglalakások árindexe tehát nőtt, keleten 82-, nyugaton 80-as szintre. Ez utóbbi a 2013-as III. negyedévben tapasztalt 78 pontos történelmi mélypont korrekciója a korábbi értékek irányába, de a 2011-2012-es 85-85 ponttól még így is jócskán elmarad.
A fővárosban látványos az eltérés a lakástípusokban. A budapesti panel árindex visszazuhant a 2011. utolsó negyedévében mért történelmi mélypontjára 77 százalékpontra. A főváros téglaépítésű lakásainak árindexe viszont 92 pontra ugrott fel, ezzel az elmúlt 3 év egyik legjobb értékét mutatja.
|
| A téglalakások árának alakulása 2013. II. félév |
Amikor a panel drágább a legmenőbb téglánál
Meglepő lehet 2013. második felének átlagárait vizsgálva a téglaépítésű lakások átlagos négyzetméterárainak sorrendje, ugyanis a legdrágább Somogy megye volt 295 ezerrel, ami a főváros összevont átlagánál is magasabb. Ennek oka a balatoni régióban történt vásárlásokra vezethető vissza, ahol ebben az időszakban még volt a kkv-k számára vissza nem térítendő EU-támogatás ingatlanvásárlásra.
Ha már a főváros kerületi bontását vizsgáljuk, akkor látható, hogy a tradicionális presztízskerületek ennél magasabban, 320-330 ezer forint/m2 körül voltak. 2013 második felében Győr-Moson-Sopron Megyében és Budapest egészét tekintve azonos, 170 ezer forintos négyzetméter áron vásárolták a panellakásokat. A második legdrágább megye épp az ország másik végében található, ez Hajdú-Bihar Megye, ahol 155 ezer forint/m2 volt az átlag.
|
| A panellakások árának alakulása 2013. II. félév |
Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megye áll a rangsor alján, mindkét esetben 90 ezer forint alatti átlagokkal. Az ország legdrágább paneljei továbbra is a II. kerületben találhatók, bár igen kis számban. A néhány adás-vétel átlaga viszont 300 ezer forint/m2 fölött zajlik. A hagyományosan több panellakásos kerületek között a XIII. a legdrágább, itt 212 ezer forint/m2 áron vették a lakásokat, de a másik népszerű kerület a XI. sem volt sokkal olcsóbb, itt az átlag 199 ezer forint lett négyzetméterenként.
Engedmény nélkül nem állt az alku
Az összes ingatlantípust vizsgálva, 2013 második felének adatai alapján a tolna megyei eladóknak kellett a legrugalmasabbnak bizonyulniuk. Az átlagok alapján nekik 8%-ot kellett az árból engedniük, hogy megjelenjenek a vásárlók, akik további 13%-ot tudtak még faragni az árból. A megyei lista másik végén Győr-Moson-Sopron megye áll, ahol (nem tévedés) csupán 1% árcsökkentésre volt szükség és a vevők is csak 6%-ot alkudtak.
Az 1%-os átlag árlevitel oka abban is keresendő, hogy sok esetben alulárazták az ingatlanokat az eladók és a nagy vevői érdeklődés hatására felfelé korrigálták az árakat. Budapesten a XV. és XVI. kerületekben volt a legnagyobb az árcsökkentés és az alku együttes mértéke (7+8%), a legkisebb értéket pedig az I. és XI. kerületek eladásai mutatták, ahol mindkét esetben csupán 4% árcsökkentés és 5% vevői alku lett az átlag.
Nyártól a drágább lakásokat keresték
2013. két félévében a Duna House közreműködésével lezárt adás-vételek ingatlanparamétereit összehasonlítva a fővárosban kitűnik, hogy Budán az első félévben az olcsóbb, 5-10 millió forint közötti ingatlanok voltak a legnagyobb arányban (31%), de a második félévben ez az árkategória kevésbé volt keresett és több mint minden negyedik ingatlaneladás inkább a drágább, 10-15 millió közötti ársávban zajlott.
Ez a jelenség Pesten is megfigyelhető volt, de jóval mérsékeltebb formában. Itt továbbra is az 5-10 millió közötti ársávban zajlott a tranzakciók 44%-a és a második legerősebb 10-15 millió forint közötti sáv már csak az eladások 26%-át tették ki. A Közép-Magyarországon kívüli régiókban a két félév összehasonlítása nem mutat látványos különbségeket. 43%-kal a legnépszerűbb lakásméret a 40-60 m2 közötti, és a tranzakciók fele az 5-10 milliós ársávban zajlott. Pest megyében egyforma (24-24%) arányban vásároltak a második félévben 40-60 és 60-80 m2 közötti ingatlanokat, és itt a legmagasabb, 9%-os a 160 m2 fölötti ingatlanvásárlások aránya.
Ezt mondta a cseh külügyminiszter. 
