Nincs abban semmi meglepő, hogy a tomboló koronavírus járvány közepette aki teheti, szeretné áttenni székhelyét a Balatonhoz. Akár úgy, hogy több hónapra kibérel egy házat vagy nyaralót, akár úgy, hogy megvesz egy ingatlant. A kínálat igen széleskörű mérettől, típustól és állapottól függően. A kedvelt települések köre sem változott, a déli oldalon továbbra is a viszonylag olcsóbb, nem vízparti nyaralókat keresik, míg a nagy favorit északi dombosabb oldalon a családi házakat vizslatják sokan. Az állam is jelen van a piacon, egyes nagy értékű nyaralásra alkalmas ingatlanokat folyamatosan árul elektronikus árveréseken.
Több tucat építkezés is zajlik a tó körül. Ezek különféle készültségi fokozatban vannak, sok helyütt azonban csak kevés munkást, látni, hiszen a kivitelező vállalkozások jelentős része külföldiekkel végezné a munkát, de ugye őket szeptember eleje óta nem engedik az országba. A nagyobb csúszások már a járvány tavaszi kezdete előtt is megfigyelhetők voltak, majd nyáron a lazítás után némileg sikerült behozni a lemaradást, ám most megint súlyos gondok vannak.
Közben a beruházók kénytelenek lenyelni a további, akár 7-10 százalékos alapanyagár-növekedést a 2019 utolsó hónapjaiban tapasztalt 5-10 százalékos emelkedés után, így az eredeti vállalási árat nem feltétlenül tudják tartani – és elfogadtatni az újat a vevőkkel. (A vevői szerződésekbe igen gyakran beépítik a menetközbeni áremelési lehetőséget). Még Mészáros Lőrinc cégei is, amelyek jelentős beruházásokat terveznek a tó körül, mint ebben a cikkben megírtuk.
Nyaralókat általában tavasszal vásárolnak Európában, így nálunk is, ám a járvány ezt is felülírta. Ősszel is szokott lenni egy kisebb hullám, de most vélhetően elmarad, vagy nagyon visszaesik a megvalósult tranzakciók száma a sokéves átlaghoz képest. Már csak azért is, mert a gyakorlat szerint ősszel sok az olyan vásárló, aki a nyáron megtapasztalt/kibérelt nyaralót kinézi magának és az év vége felé nyélbe üti az adásvételt. Most azonban újabb korlátozások elé nézünk, így az újbóli fizikai megtekintés (ez mindig megtörténik és ajánlott is a végső döntés előtt) akadályokba ütközik.
Erős volt a nyári forgalom
A nagy közvetítő hálózatok egyébként erős nyári forgalomról számoltak be. Az Otthon Centrum (OC) szerint a Balatonon a legtöbb nyaraló a legalsó sávban, mintegy 16-18 millióért kelt el, továbbra is Siófok a kategória nagy kedvence. Az OC szerint a kifejezetten nyaraló besorolású ingatlanok nagyon változatos képet mutattak: a legolcsóbb, 18 milliós egyszobás panel apartmantól egészen a 40 milliós tégla építésű önálló házig szinte minden kategória képviselve volt.
Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető emlékeztetett: ezek a nyaralók kevés kivétellel 1980 előtt épültek, közepes vagy jó állapotúak és bár télen-nyáron használhatóak, a fűtés nem a családi házaknál megszokott, hanem elektromos fűtőpanel vagy valamilyen egyéb megoldás. A déli part az olcsóbb kategória iránt érdeklődők paradicsoma, Siófoktól távolabb sok nyaralót vettek 20 millió forintnál olcsóbban, sőt 10 millió alatt is volt értékesítés, de a legtöbb ingatlan 16-18 millióért kelt el. Ezért az összegért 1-3 szobás, kis telken álló, jellemzően 1980 előtt épült házak cseréltek gazdát.
Az OTP Ingatlanpont (OTPIP) azzal egészítette ki a körképet, hogy az új építésű projektek keresletéről értekezett. Eszerint újépítésű projektek esetén 700-800 ezer forint/négyzetméter ártól lehet lakást találni. Apartmanházakról van szó, ilyenből számos épül a déli parton vagy közelében, de az északin is van néhány. A kevésbé felkapott Balaton-parti településeken, például Vonyarcvashegyen három lakószintes, öt szobával és két félszobával rendelkező családi házat is találni hangulatos borospincével, külön bejáratú apartmannal a 60 milliós limiten belül.
A Balaton északi partján Füreden és Almádiban volt jelentősebb számú nyaraló besorolású apartmanértékesítés, itt az átlagár 20 millió környékén maradt (500-700 ezer Ft/m²).
A Balaton-felvidék festői falvaiban a legolcsóbb ingatlanokért 5 milliót kellett fizetni, a legdrágábbak pedig 50 milliónál kezdődtek és volt majd’ 70 milliós értékesítés is.
Az átlagár tekintetében Balatonederics a legolcsóbb (18 millió forint), majd Ábrahámhegy (22 millió forint), Badacsonytördemic (25 millió forint) a sorrend. A jellemzően kétszobás ingatlanok 8-12 millióért keltek el, míg az újabb, nagyobb házak, jó méretű telekkel a 30-50 milliós ársávban.
Mekkora az alku?
Szinte egységesen érvényes, hogy az olcsóbb árfekvésű ingatlanok esetében lehetett nagyobb árkedvezményt elérni, ebben a szegmensben az első ajánlathoz képest akár 25 százalékkal olcsóbban is hozzá lehetett jutni egy nyaralóhoz. A 30 millió feletti eladásoknál jóval kisebb volt a rés, itt általában 10 százalék alatt maradt az alku lehetősége.
De Budapesttől távolodva már a drágább nyaralók esetében is komoly árengedményt tudtak elérni a vevők, különösen a sok szobás, nagy méretű ingatlanoknál fordult elő, hogy akár az eredetileg kínált ár feléért is gazdát cserélt az ingatlan.
Nem feltétlenül kell azonban a Balatonig utaznia annak, aki a fővárosban dolgozik és vízpartra vágyna. A Velencei-tóhoz közel, Budapesttől autóval mindössze 40 percre lévő Kápolnásnyéken kínálnak kiváló minőségű, kétszintes ikerházat terasszal, szint kb.55-60 millió forintos ártartományban. Ezen a településen – akárcsak Velencén és Sukorón – egyre több az új ikerház, illetve a felújított parasztház. A tó Budapesthez közelebbi részén több a fejlesztés, de Gárdonyban is készül néhány kisebb társasház, és ott is sok az ikerház.
A Velencei tó körüli ingatlanok értékét az infrastrukturális beruházások közvetve növelik és az is jót tesz az értéküknek, ha kiderül, hogy egy addig kihasználatlan – és arra alkalmas – területen valamilyen nagy építkezés kezdődik, bár ezt sok helyi lakos vagy nyaralótulajdonos sokszor ellenzi. Gárdonyban is volt tiltakozás, mert a helyi kormánypárti polgármester a part egy kisebb részének a beépítését engedélyezte. Az északi parton - Velencén és Sukorón – lesz a Kovács Katalin Kajak-Kenu Akadémia, aminek a részleteiről ebben a cikkben írtunk a közelmúltban.
Többszáz milliós lehet a kár.
