Világszinten is átalakulóban van a munkaerőpiac, sok országban egyre erősebb a törekvés a munka és a magánélet egyensúlyban tartására, a stresszmentes munkahelyek kialakítására. A franciáknak már joguk van nem megválaszolni a főnök munkaidőn kívüli e-mailjeit, az északi országokban tesztelik a bérminimum intézményét, Carlos Slim, a világ egyik leggazdagabb vállalkozója szerint a háromnapos munkahét lenne optimális. Mindeközben a robotizáció számos meglévő munkahelyet fenyeget, és a helyi sajátosságok is jelentős különbségeket mutatnak.

„Hazánkban a nagy hiedelmek, miszerint a munkáltatók asztala tele van átnézetlen önéletrajzokkal, mezei anekdotákká zsugorodtak, a legnagyobb problémát a munkaerő valódi mennyiségi vagy minőségi hiánya okozza” – mondja Csákvári Róbert, a Work Force munkaerő-kölcsönző és -közvetítő ügyvezető igazgatója. Ma már fejvadász módszerekkel kell megtalálni a fizikai munkaerőt is. De hogyan változtatja meg ez a hiány a piacot?

1., Szuperrugalmas munkakörnyezet

Az alkalmi munkavállalók előretörése az elmúlt öt évben látványos lett a fejlett világban. Ez teljesen új piaci modelleket teremtett. A főállásúak mellett kéz a kézben kezdtek el dolgozni a szabadúszók, és 2015 végére az USA-ban már több mint 17,8 millió „független munkavállaló” volt. Ekkorra már a nagyvállalatok 80 százaléka tervezte a rugalmas foglalkoztatás bővítését. Az ily módon szabadabb légkörben a saját képességeiket is könnyebben felülmúló munkavállalók az Intuit to The Freelancers Union szerint az elkövetkezendő évekre a munkaerőpiac legalább 40 százaláékát teszik majd ki, míg 2020-ra a teljes amerikai munkaerőpiac 45 százaléka lehet atipikus foglalkoztatású.

A hagyományos értelemben vett munkaerőpiac gyorsabban változik, mint ahogy arra a cégvezetők fel tudnának készülni. Az átalakulás rugalmasabb hozzáállást igényel a munkáltatóktól. A Forrester Consulting felkérésére az Ultimate Software nevében elkészített tanulmány felfedte, hogy a HR-szakértők 90 százaléka egyetért azzal, hogy gördülékenyebbé vált a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása. A dolgozók nagyobb szabadságot, a munkamódszerek megválasztásának lehetőségét és erősebb együttműködéseket szeretnének.

Az új generációnak sokkal nagyobb az igénye a projekt szintű megbízásokra, a csapatban való munkára és a váltakozó feladatokra. Ezekkel ugyanis fejleszteni tudja magát és a karrierjét egyaránt, kevésbé érzi lineárisnak a fejlődését, s jobban meghatározható a szerepe a cégben és egy-egy feladatban is.

Magyarországon 2016 első negyedévében közel félmillióan dolgoztak részmunkaidőben az aktív, munkaképes lakosságból, ami több mint a duplája a 2010-es adatnak.

2., A munkavállalói élmény markáns átalakítása

A következő években a HR- és marketingosztályok egyik legfontosabb feladata a saját dolgozóik és a potenciális új munkavállalóik lenyűgözése lesz. A munkát keresők 60 százaléka rendelkezik rossz tapasztalatokkal már az állásinterjúkról kijőve, és 72 százalékuk írt is erről nyilvános fórumon.

A cégvezetők felelőssége, hogy ne csak a cég, de a munkahelyi márka építésére is a lehető legnagyobb figyelmet fordítsák, vagyis vonzóbbak legyenek a konkurenciánál. Ezt elérhetik egyszerű, de vonzó praktikákkal, mint a dolgozók megjutalmazása wellnessprogramokkal, csábító irodákkal, céges játékokkal, pihenőszobákkal, meglepetésekkel. Ezen belül az egészséges életmód támogatása kezd a legfontosabb trenddé válni. Főleg a kkv-knál egyre gyakoribb, hogy ha nem bírják a bérversenyt, akkor más megoldásokkal próbálják maguknál tartani a munkavállalókat: a munka és magánélet egyensúlyának biztosítása, a rugalmas munkaidő, a csúsztatott műszak, az osztott munkakörök, a családias légkör, az állásajánlói jutalom, a családtagok vagy akár teljes családok alkalmazása, a vonzó munkakörnyezet, a különleges juttatások és élmények mind-mind ezt a célt szolgálják.

A munkavállalói élményhez a dress code is szorosan kapcsolódik. A The Bureau of Labor Statistics állítása szerint az öt évvel ezelőtti helyzethez képest ma már kevésbé formális a dolgozói viselet, a munkavállalók alig egyharmada szeretne csak olyan helyen dolgozni, ahol előírnak kötelező öltözetet.

3., Idősek forradalma

Az USA-ban 2000-ben csupán négymillió 65 évnél idősebb embert foglalkoztattak (a teljes munkavállalók 12,8%-át), míg 2016-ra ez a szám már majdnem kilencmillióra (18,8%) emelkedett. Logikus lépés lehet Magyarországon is, hogy az idősebb, de a piacon jelen lévőknél sokkal tapasztaltabb, megbízható munkatársakat akár részmunkaidőben újra foglalkoztassák, felhasználják a szakértelmüket, amit eddig a fiatal munkaerők dömpingje miatt nem tettek. A KSH munkaerőfelmérés-felvétele alapján a magánháztartásokban élő 65–69 éves népesség 94 százaléka, azaz 552 800 fő nem dolgozott 2016 IV. negyedévében, csak 35 ezer fő volt aktív. Ez az arány nagy valószínűséggel drámaian változik majd a nyugdíjkorhatár kitolása és a munkaadókra nehezedő nyomás miatt.

4., Szervezeti átalakulás – a csoportteljesítmény elsőbbsége vs. egyéni teljesítmény

Az átalakult munkaerőpiac a cégek belső szervezeti átalakulását is előrevetíti. Ez az egyik legizgalmasabb trend megalapozója. Az egyéni napirend és az egyéni célok háttérbe szorulnak, a csapat érdeke kerül előtérbe. A cégvezetők már teamként gondolnak a cégükre, és ugyan nehezebb lesz egyénenként kiemelkedni, de mint csoport nagyobb figyelem és teljesítmény érhető majd el. Szinte az összes nagyobb amerikai, de hazai vállalat is a szervezeti átalakulást tűzte ki legnagyobb célként a következő évekre, és háromnegyedük úgy hiszi, képes is arra, hogy ebben az új együttműködési viszonyrendszerben működhessen tovább.

5., A szakmunkás és fizikai dolgozói bérek emelkedése

A fizikai munkát végzők megbecsültsége is nagy változáson ment keresztül az elmúlt években. A hiányszakmák jó része fizikai szakma. A kiskereskedelemben a Tesco 2016. július 1-jétől 15 százalékos béremelést jelentett be, a Lidl 2016 márciusában 5 százalékal, júliusban pedig további 15 százalékkal emelte bolti dolgozói 90 százalékának a fizetését, így a bruttó fizetésük már a 313 ezres határt is elérheti, ami jócskán meghaladja a KSH-adatokban szereplő iparági átlagot. Az OBI az idén mintegy 44 százalékkal emeli az alkalmazotti fizetéseket, ami a hazai kiskereskedelmi láncok között rekord. A McDonald’s is követte a trendet, 2016 októberében általános, kétszámjegyű béremelést jelentett be, így akár már 221 ezer forintot is megkereshetnek a gyorsétteremben dolgozó munkatársak.

6., A kiterjesztett és a virtuális valóság erősödése

Mostanában rendkívül népszerű a virtuális valóság, és ezt 2017-re a cégek is komolyan veszik. A következő két évben a „virtuálisvalóság-piac” értéke akár 8 milliárdosra is bővülhet, mintegy 400 millió dolláros befektetés beáramlásának köszönhetően. A virtuális és a kiterjesztett valóság segítheti a kevésbé tapasztaltak fejlődését, a munkakeresők fejlesztését, és felpörgetheti a vállalati képzéseket is, hiszen nemcsak látványosabb egy ilyen képzés, de olcsóbb is, mint trénert bérelni. Nem beszélve arról, hogy így az olyanok is „jelen lehetnek”, akik a földrajzi távolságból adódóan képtelenek lennének részt venni a továbbképzéseken.

A brit hadsereg például az egyik toborzó körútján már használta az Oculus Riftet, hogy a potenciális katonajelölteket egy élő hadgyakorlat közepébe dobja. A szimulációban az újoncok közlegényt „játszottak”, s egy tankon és az őket körülvevő ellenséges hadierő fogságában kellett kommunikálniuk bajtársaikkal.