Az adójóváírás kivezetésével kompenzáció nélkül 790 ezer ember járna rosszul, azért a kormány 130 milliárdot különített el arra a célra, hogy az érintettek nettó bére az adócsökkentés ellenére ne csökkenjen a tavalyi szint alá.
Rossz ösztönzőket tartalmaz a rendszer
A kompenzációt a kormány eredetileg két csatornán keresztül tervezte megvalósítani, a támogatások egy része ment volna a munkaadóknak, 21 milliárd pedig a többi a munkavállalóknak. Matolcsy György gazdasági miniszter is arról beszélt korábban, hogy a kompenzációt a kormányzat két lépcsőben folytatná le, így azok is kapnának "kárpótlást", akik a "kompenzáció játékszabályain" kívül esnek.
A bérkompenzáció első lépcsője, hogy az állam a béremelés 5% fölötti részét ellentételezi a szociális hozzájárulási adóhoz adott kedvezményekkel - tulajdonképpen azok a munkaadók, akik végrehajtják az "elvárt béremelést", adókedvezményben részesülnek. Ezen felül 21 milliárd jutott volna közvetlenül azoknak, akik így sem kapnak béremelést.
Csakhogy az élet úgy tűnik felülírja a korábbi elképzeléseket, a kétlépcsős rendszer ugyanis nem motiválta eléggé a munkaadókat. Jól mutatja ezt a helyzetet a Metro kereskedelmi lánc esete, mely az adókedvezmény ellenére sem akarta magára vállalni az elvárt béremelés terhét.
A 21 milliárdos keretet nem a munkavállalók kapják
Az Index birtokába jutott kormányelőterjesztés ennek beismerése, a dokumentum szerint a kompenzációs rendszer rossz ösztönzőket tartalmaz. A kormány ezért annak megváltoztatására készül, a közvetlen támogatásra félretett 21 milliárdot is a cégeken keresztül csatornázná be, hogy még többen váljanak érdekeltté a bérek kompenzálásában.
Az előterjesztés lényege, hogy azokat a cégeket támogassák, akik a minimálisan elvárt (vagyis 5%-os) béremelést sem tudják megadni dolgozóiknak.
A dokumentum szerint „azok a foglalkoztatók, akiknek az objektív gazdálkodási feltételek miatt a béremelésből az 5 százalékos saját rész teljesítése is megoldhatatlan feladatot jelent, illetve annak csak elbocsátásokkal tudnának eleget tenni”, 3 százalékpontos támogatást kaphatnak, így nekik saját zsebből csak egy 2 százalékos, az inflációnál kisebb emelést kell kifizetniük. Ez az előterjesztők szerint „a munkavállalói kompenzációnál nagyobb foglalkoztatotti kör béremelését tudná elősegíteni”.
Bérkompenzáció: rosszak az ösztönzők, a kormány máris változtatna
Egy kormányelőterjesztésből kiderül, hogy a bérkompenzáció eddig kidolgozott rendszere rossz ösztönzőket tartalmaz, így annak megváltoztatására készül a kabinet. Máshogy költenék el a munkavállalók közvetlen támogatására félretett 21 milliárdot.
A japán gazdaság növekedés éves szinten 1,1 százalékkal volt a június végével záródott három hónapban. 
