|
| Palkovics László oktatási államtitkár, Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár, Rétvári Bence miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Czunyiné Bertalan Judit eddigi köznevelési államtitkár, Kun Szabó István vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára és Madarász Péter, a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója (b-j) érkezik a köznevelési kerekasztal első ülésére az Emberi Erőforrások Minisztériumának Tükörtermében 2016. február 9-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
Ebben állapodtak meg:
- átalakul a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetése,
- módosul a közbeszerzések folyamata,
- várhatóan még ebben a félévben megkapják az intézményvezetők a gazdálkodásukat segítő kártyát
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta: az azonnali megoldást igénylő területek között határozták meg a jövedelemelmaradások rendezését, a nyugdíjas korúak foglalkoztatását. Megerősítette, hogy a tanfelügyeleti önértékelési folyamat lerövidül. A vonatkozó rendelet hamarosan elkészül - jelezte.
Több pénzt kapnak
A miniszter kiemelte: plusz 234 milliárd forintot kaptak, illetve kapnak a pedagógusok, idén szeptemberben és jövő szeptemberben egyaránt újabb béremelés várható. Ezenkívül más béremelést nem tudnak vállalni.
| Hogy miért hívták össze a kerekasztalt, mi történt az elmúlt napokban, arról itt és itt olvashat részleteket. |
Az ingyenes tankönyvellátás rendszere komoly megtakarítást jelent a családoknak, e célra eddig 15 milliárdot fordítottak. Nem tudják úgy újra kinyitni a tankönyvpiacot, hogy az újabb drágulást, pluszterheket eredményezzen - fogalmazott, hozzátéve: a gyermekétkeztetésben a rászorulóknak biztosított napi háromszori ingyenes étkezést is szeretnék továbbvinni.
Balog Zoltán szerint azért hívták össze a köznevelési kerekasztalt, mert világossá szeretnék tenni, hogy azokat a bajokat, nehézségeket, amelyek a magyar köznevelési rendszert jellemzik, együtt szeretnék megoldani a pedagógusokkal, a szülőkkel, a diákokkal és azokkal a szakemberekkel, akiknek komoly mondanivalója van a témában.
Rendszeresen találkoznak
A tárcavezető megköszönte a résztvevők konstruktív hozzáállást, egyúttal kiemelte: mindenkit szívesen látnak a kerekasztalnál, amely kéthetente ülésezik majd és ülései között munkacsoportokban folyik a munka. Aki nincs itt, sajnálják, rossz döntés nem jelen lenni - fogalmazott Balog Zoltán.
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a kerekasztalt megbeszéléssorozat előzte meg, az ország összes, állami fenntartású iskolájával egyeztettek, több mint 2200 intézményből több ezer javaslatot dokumentáltak.
Mit szólnak a tanárok?
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta: elégedetten állnak fel a tárgyalóasztaltól, minden kérdés, amit hallhattak, olvashattak az elmúlt időszakban, előkerült. Nem volt tabutéma, sikerült olyan módszereket találni, amelyek eredményre vezethetnek.
Megpróbálják a tagozatok és a küldöttek útján a legnagyobb segítséget nyújtani, együttműködve azon civil szervezetekkel, amelyek az elmúlt években megmutatták, hozzá tudnak tenni az oktatáshoz.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pozitívumként említette, hogy az állami oldal a legkényesebb kérdésekben sem mondott nemet, így a következő fordulókból az állam szerepéről, az intézmények autonómiájáról, gazdasági önállóságáról is beszélni tudnak.
Fontosnak tartotta azt is, hogy azokat a civileket, akik nem tudtak jelen lenni, bevonják a szakbizottsági munkába. E kérdésben a tárca nyitottnak mutatkozott - tette hozzá a szakszervezeti vezető.
Parragh Lászó, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a gazdaság is kárát látja, ha egy ország oktatása nem működik jól. Kiemelte, a rendszerváltás óta mintha lelassult volna az idő a közoktatásban, ami miatt sok dolgot pótolni kell. Erre ad jó lehetőséget a most kezdődő kerekasztal, amely alapjaiban, mélyre hatolva tekinti át a jelenlegi rendszert - fejtette ki.
Parragh László a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy sok diáknál már az alapkompetenciák is hiányoznak, vagyis nagy részük nem tud megfelelően írni, olvasni és számolni. Az MKIK ezért szükségesnek tart egy az alapkészségek elsajátításának fejlesztésére törekvő nemzeti stratégiát, továbbá fontosnak nevezte a digitális oktatás támogatásának növelését is. Kitért arra is, hogy a változtatások nélküli forrásnövelés nem lehet megoldás a jelenlegi helyzetre.
Ahonnan az egész elindult
Madarász Péter, a tiltakozást elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója - szerint a találkozó elérte a célját. "Minden fél meghallgattatott és minden fájó téma elhangzott" - fogalmazott, majd hozzátette: a kerekasztallal széleskörű szakmai egyeztetés indul, ami az ágazat stratégiai szintű újragondolásának tekinthető. Kiemelte továbbá, hogy miniszteri felkérésre igyekszik majd a végeken tanító elkötelezett pedagógusukat is bevonni a kerekasztal munkacsoportjainak munkájába.
Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora úgy látja, az oktatási intézmények közötti párbeszéd elindulása szép jövőt ígér, ehhez azonban szerinte az egyetemeknek az "arisztokratikus szemléletüket", az iskoláknak pedig a "kritikai szemléletüket" kell "hátrébb venniük".
Csépe Valéria, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága elnöke szerint a kerekasztalnak kell megtalálnia a legoptimálisabb tanítási szerkezetet és időt. Emellett szintén rendkívül fontosnak nevezte az alapkészségek fejlesztését, továbbá azt, hogy az átlagtól eltérő gyerekeknek biztosítsák a nekik megfelelő képzést.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
