A munkavállalói érdekképviselet közlése szerint megkezdik a tájékozódást a dolgozók körében: felmérik egy esetleges sztrájk támogatottságát, továbbá tájékoztatják a munkavállalók kilátástalan helyzetéről a cég vezérigazgatóját és a németországi anyavállalatot.
Amennyiben a leendő sztrájknak elegendő támogatottsága lesz a dolgozók részéről, haladéktalanul megalakítják sztrájkbizottságot - írja közleményében a KASZ.
|
| Metro áruház Győrben |
A szakszervezet közölte, hogy a munkaadó egyértelműen elzárkózik az elvárt béremelésről szóló kormányrendeletben foglaltak teljesítésétől, ami azt jelenti, hogy a Metro munkavállalói 2012-ben nem kapják meg a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges bérkompenzációt.
A munkavállalói érdekképviselet hangsúlyozza: a Metro-dolgozók 80 százalékának több mint 10 ezer forinttal volt kevesebb a januári nettó bére, mint tavaly. A vállalat annak ellenére sem hajlandó megadni a rendeletben szabályozott elvárt béremelést a munkavállalóknak, hogy a kormány a versenyszféra munkáltatóinak is lehetővé teszi az elvárt béremeléshez nyújtott állami kompenzáció igénybevételét.
A KASZ számára érthetetlen a szakszervezet azon javaslatának visszautasítása, amely arra vonatkozóan tartalmazott elképzeléseket, hogy mi módon lehetne kompenzálni a munkavállalók bérét - írja közleményében a szakszervezet.
Miért kompenzálna bárkit is a Metro?
Ugyanakkor a múlt heti bejelentések után nem tűnik illogikusnak, hogy a Metro nem állt kötélnek. Matolcsy György ugyanis arról beszélt, hogy aki nem kap kompenzációt, azt a kormány majd egyénileg kárpótolja. Nagy kérdés, hogy miként, erről egyelőre semmit nem tudni. A Metro stratégiája valószínűleg az egy ilyen bejelentés után, hogy megvárja, mit lép a kormány. Ha ugyanis az adófizetők finanszírozzák majd a bérkompenzációt, akkor minek nyúlna a zsebébe a kereskedelmi óriás?
A Metrót valószínűleg nem érinti sem az uniós pályázatokról való kizárás, sem pedig az állami tenderekről való kizárás - ettől esnek el ugyanis azok, akik nem hajtják végre a kormány által "elvárt béremelésre" keresztelt kompenzációt.
A bérkompenzációra azért van szükség, mert az adójóváírás kivezetésével a nettó bérek olyan mértékben csökkennek, amit az egykulcsos adó önmagában nem kompenzál. A 16%-os szja bevezetése az adózok túlnyomó többségénél 1 százalékpontos adócsökkentés jelentett, de csak papíron, a rendszer további "egyszerűsítése" (az adójóváírás idei kivezetése, majd a szuperbruttó tervezett megszüntetése) miatt ugyanis a nettó bérek csökkentek.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
