A Deloitte 24 országban és 177 nagyvállalat megkérdezésével, harmadik alkalommal elvégzett felmérése szerint részvényalapú juttatásokkal növelhető a munkavállalók motiváltsága és a vállalat iránti elkötelezettsége, valamint csökkenthető a munkaerő elvándorlásának mértéke. Bár Közép-Kelet-Európában ez még kevéssé elterjedt motivációs eszköz, egyre több vállalat dönt részvényjuttatási programok bevezetése mellett, Magyarországon pedig feléledt a munkavállalói résztulajdonosi program.
| Részvényben jön a fizetésMiről is van szó? A részvényjuttatási programoknak jellemzően két típusa terjedt el, amiben a nemzetközi és a magyar trendek megegyeznek: a vállalatok vagy a felsővezetőknek és a topmenedzsmentnek, vagy pedig a cég összes dolgozójának, illetve a munkatársak jelentős részének kínálnak fel részvényeket, vagy részvényvásárlásra vonatkozóan opciós lehetőséget. A programban résztvevők jellemzően ingyen, de legalábbis jelentős kedvezményekkel juthatnak hozzá részvények vételi jogához, melynek eredményeként tulajdonosok lehetnek a magyar társaságban, vagy a nemzetközi anyavállalatban. |
Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója a felmérés eredményeit ismertetve elmondta:
„A vállalatok szemszögéből a jobb teljesítményre való motiválás, a cég eredményességének növelésében való közvetlen érdekeltség, továbbá a piaci versenyképesség fokozása a felsővezetői részvényjuttatási program első számú mozgatórugója. A munkavállalók szélesebb körében meghirdetett részvényvásárlás ezzel szemben inkább a tulajdonosi szemlélet kultúráját erősíti és a fluktuáció csökkenésére is hatást gyakorolhat, hiszen egy részvényjuttatási programban történő részvétel szinte minden esetben hosszabb távú elköteleződéssel jár. Az idei felmérés rámutatott arra is, hogy egyre több vállalat dönt részvényjuttatási program bevezetése mellett pusztán azon megfontolásból, mert a versenytársaik rendelkeznek hasonló programmal. Ezért úgy érzik, hogy a munkaerőpiaci versenyképességük megőrzéséhez elengedhetetlen a részvényhez kötött juttatások bevezetése.”
A Deloitte felmérésében résztvevő 177 nagyvállalat közel 90 százaléka továbbra is úgy gondolja, hogy jól döntött, amikor a program bevezetése mellett tette le voksát, miként idén is a teljesítménykritérium, az előre rögzített célok teljesítésének vizsgálata a jellemző a felsővezetői programok esetében. A részvények tartási időszaka, vagy a joggyakorlásra vonatkozó várakozási időszak – amelynek lejárta után a munkavállalók szabadon rendelkezhetnek a részvényekkel – külföldön és Magyarországon is egyaránt átlagosan 3 év.
A fiatalokat ezzel nem veszik meg?
A felmérés további érdekessége, hogy a megkérdezett nagyvállalatok véleménye szerint a részvényjuttatási programban való részvétel inkább az 1960 előtt született munkavállalók, valamint az X generáció (1961 és 1980 között született munkavállalók) számára fontos. Az Y és Z generáció (az 1981 után született munkavállalók) számára jellemzően ez már kevésbé fontos szempont.
Ők életkorukból fakadóan talán tartanak a hosszabb távú elkötelezettségtől – a részvényjuttatási programok számos előnye ellenére is. Ehhez kiegészítésként lehet még érdekes adat, hogy a vállalatok 79 százaléka számára mindenképpen kihívást jelent a részvényjuttatási programok hatékony kommunikációja a munkavállalók felé.
A magyaroknál nem ez az első ötlet
Magyarországon – a többi közép-kelet-európai országhoz hasonlóan – a részvényjuttatási programok tömeges elterjedése még mindig nem jellemző. Ha létezik is valamilyen program a hazai cégeknél, azok a legtöbb esetben inkább a felsővezetők és a topmenedzsment motiválására szolgálnak.
A Deloitte tapasztalatai szerint a nemzetközi nagyvállalatok magyarországi leányvállalatai esetében jellemzően az anyacég dönti el, hogy a globálisan működtetett részvényjuttatási program – többnyire változtatás nélkül – bevezetésre kerüljön-e Magyarországon. A bevezetésnek nem az adóelőny az elsődleges szempontja, hanem a részvényjuttatási program által hordozott pénzügyi előnyök, valamint az üzleti kultúrában tetten érhető fejlődés vizsgálata.
„Az idei év újdonsága a munkavállalói résztulajdonosi program feléledése: a munkavállalók javadalmazási politika keretében kedvező adózás mellett részesülhetnek jövedelemben, feltéve, hogy a javadalmazási politikában rögzített vállalati teljesítménnyel összefüggő célok teljesülnek. A program előnye, hogy összeköthető a társaság által egyébként alkalmazott ösztönző rendszerekkel, érdekeltté teszi a résztvevő munkavállalókat a vállalat, vagy vállalatcsoport teljesítményének javulásában, jövőbeli céljainak elérésében. Nincs értékbeli korlátozás és kétéves kötelező részvételi, tartási időszak, de nincs korlátozás a vezető tisztségviselők számára és pozíciójára nézve sem. Vonzóvá teszi továbbá az is a program bevezetését, hogy kedvező adókövetkezmények mellett nyújtható a juttatás. Nettó vagyoni értékre vetítve az adóteher drasztikusan, akár 93,23 százalékról 17,65 százalékra csökkenthető” – emelte ki Horváthné Szabó Beáta.
Még az állam is segít
A magyar jogszabályi környezet is egyre vonzóbbá teszi ezen juttatási programokat. Évek óta lehetőség van arra, hogy adót ne a részvény megszerzésekor, hanem bizonyos feltételek esetén csak az értékesítéskor kelljen fizetni.
Így például, ha a részvényt a szerzés évét követő második év végéig letétben tartják, akkor nem a részvények juttatásakor, hanem a részvények értékesítésekor az árfolyamnyereségre vagy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó adózással, járulékfizetés nélkül részesülhet a munkavállaló jövedelemben. Ez igencsak vonzó lehet, mert a munkáltatónak 28,5 százalékkal kevesebb adót kell fizetnie, miközben a munkavállaló 18,5 százalékkal több nettó jövedelmet vihet haza.+
Megszavazta az úgynevezett gyerekmentességi ideológia nyilvános propagálását tiltó törvénymódosítás-tervezeteket az orosz parlament alsóháza. 
