Magyarországon kevés ember, alacsony termelékenységgel, nagyon sokat dolgozik. Négymillió ember létminimum alatti jövedelemből él, ebből több mint egymillió munkából visz haza ilyen keveset – mondta Pogátsa Zoltán egyetemi docens, akadémikus a VG.hu-nak. „Ezek az emberek egész napjukat azzal töltik, hogy a puszta létezésüket fenntartsák. Nem tudják képezni magukat, az egészségük tönkremegy, nem lesznek tájékozottak, foglalkozhatatlanná teszi őket, számukra a mai tudás alapú társadalomban nem, vagy csak nagyon alacsony hozzáadott értékű munka jut” – folytatja.
Az észtek, a csehek és a szlovákok az európai uniós átlag fölött helyezkednek el, tehát a rendszerváltást nem mindenütt követte társadalmi kettészakadás. Magyarország kicsúszott ebből a csoportból, a bolgárokkal és románokkal tart együtt.
Amikor beléptünk az EU-ba, Nógrád megye és Budapest között 1:3 volt az arány, mára ez közelebb van az 1:6-hoz. Három részre szakadt az ország. A világváros Budapest Prágával, Béccsel vetekszik, az észak-nyugati régióban a multik befektetése miatt viszonylagosan jobban megy, a többi régió viszont leszakadt. A Dél-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl az Európai Unió 20 legfejletlenebb régiója között szerepelnek.
Egy olyan környezetben, ahol az sem garantált, hogy valaki be tudjon fűteni, vagy egészségesen táplálkozni, nem jut energia a tanulásra. És ma már felnőtteknek is folyamatosan tanulnia kéne, más országokban is ezt teszik.
Az EU-s fejlesztések főleg infrastruktúra – hulladékgyűjtés, szennyvízkezelés, vasút – fejlesztésére szólnak, ami fontos, de nem igazán realizál belőle érezhető módon a hétköznapi ember. Évente a GDP 2-2,5 százalékát kaptuk az Európai Unótól támogatásként, ez összesen a GDP harmadát is kiteszi a csatlakozásunk óta, miközben alig volt pár százalék gazdasági növekedés.
Sok vállalkozó kiveszi a pénzt vállalkozásából. Luxuslakásban él, drága autóval jár és külföldön vesz ingatlant, miközben munkásait minimálbéren tartja. A közalkalmazotti bértáblának a fele lecsúszott a létminimum alá – állítja a professzor. Pedig ha százezer állami alkalmazottnak a minimálbérről megemelnék a fizetését a létminimumra, az csak évi húsz milliárd forintba kerülne.
Míg például Dánia a GDP-jének kilenc százalékát költötte oktatásra, mi 3,7 százalékot. Európában mi beszélünk legkevésbé idegen nyelveket, a diákok képességeit, felkészültségét is vizsgáló PISA-felmérések eredményei zuhannak, iskolarendszerünk a gazdag térségekben jó, a szegény térségekben rossz oktatást nyújt. Egyes felmérések szerint Magyarországon a gyerekek 36 százaléka éhezik.
Ha csak negyedével nőne a termelékenységünk, dupla ekkora béreink lehetnének, és dupla ekkora bevételei a költségvetésnek – mondta Pogátsa a VG.hu-nak. Ez a helyzet Szlovéniában. Ehhez oktatás kell, erre pedig a jelenlegi költségvetésből is van pénz költeni.
Rég nem látott mélypontra került a hazai fizetőeszköz: napközben 415 forintot is elkértek egy euróért. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
