Az Erasmus hallgatói uniós csereprogramot vizsgáló új hatásvizsgálatból kiderül, hogy a külföldi tapasztalatokkal rendelkezők tanulmányaik befejezése után jóval előnyösebb helyzetből indulnak a munkaerőpiacon.
A kizárólag hazai képzésben részt vevő társaikkal összehasonlítva a külföldi tanulmányi vagy képzési tapasztalatokkal rendelkezők körében 50 százalékkal alacsonyabb a tartósan munkanélküliek száma, és a tanulmányok elvégzésétől számított öt év múlva 23 százalékkal kevesebb köztük a munkanélküli.
Mit erősít az Erasmus?
Az új tanulmányból az is kiderül, hogy a munkáltatók 92 százaléka nagyra értékeli az új alkalmazottak felvételénél az olyan személyiségjegyeket, amelyeket a program kifejezetten megerősít, mint például a tolerancia, önbizalom, problémamegoldó készség, kíváncsiság, a saját erősségek és gyenge pontok ismerete és a határozottság.
A programban való részvétel előtti és utáni összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy az Erasmus-ösztöndíjasoknál már az utazás előtt magasabb értékeket mértek a fenti személyiségjegyek vonatkozásában, a csereprogramot követően pedig ezek az értékek átlagosan 42 százalékal meghaladták a többi hallgatónál mért értékeket.
Széles látókör
A jobb karrierlehetőségek mellett a program jóvoltából tágul az ösztöndíjasok látóköre és szociális kapcsolataik is bővülnek. Az Erasmus-hallgatók 40 százaléka tanulmányai elvégzése után legalább egyszer tartózkodási országot váltott vagy munkát vállalt külföldön, mintegy kétszer annyian próbáltak közülük szerencsét külföldön, mint azok, akik csak a hazai képzésben vettek részt.
A nemzetközi tapasztalattal rendelkező diákok 93 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy külföldön éljen, ezzel szemben otthon maradt diáktársaik csupán 73 százaléka nem zárja ki ezt a lehetőséget.
Az egykori Erasmus-ösztöndíjasok nagyobb valószínűséggel választanak külföldi párt maguknak: a volt Erasmus-diákok 33 százalékának van külföldi társa, míg a tanulmányaikat otthon végzők 13 százalékának párja külföldi származású. Az Erasmus-diákok 27 százaléka köt hosszú távú párkapcsolatot a csereprogram alatt. A Bizottság becslései szerint ebből az adatból kiindulva 1987 óta mintegy 1 millió gyermek született Erasmus-ösztöndíjasok kapcsolatából.
Ennyi adóvisszatérítéstől eshetnek el a nyugdíj-, illetve egészségpénztári tagsággal rendelkező magánszemélyek, ha május 20-ig nem töltik ki a nyilatkozatot. 
