Nagy-Britannia Brexit-ügyi minisztere szerint "nagyvonalú" megállapodás várható London és Brüsszel között a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós társállamokban élő britek jogainak csorbíthatatlanságáról, de azt nem zárta ki, hogy a jövőben, "egy bizonyos időpont után" az újonnan érkezőkre már nem vonatkoznának ugyanezek a jogok.
David Davis, aki a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit lapnak adott interjút, elvetette annak lehetőségét, hogy a Nagy-Britanniába települt hárommillió külföldi unós polgárnak távoznia kellene a brit EU-tagság megszűnése után. A brit kormány többször hangoztatott hivatalos álláspontja is az, hogy viszonossági alapon a továbbiakban is biztosítható lesz a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve ez uniós társállamokban letelepedett britek jogainak érvényesülése.
Arra a kérdésre azonban, hogy mi történik, ha még Nagy-Britannia kilépése előtt esetleg meredeken növekedne a külföldi EU-tagállamokból érkező letelepülők száma, Davis kijelentette, hogy ha ez bekövetkezik, "azzal foglalkozni kell". A Brexit-ügyi miniszter szerint számos lehetőség van, ezek közé tartozhat például, hogy a korlátlan idejű letelepülés joga csak azokat illetné meg, akik egy bizonyos meghatározott időpont előtt érkeznek Nagy-Britanniába, az utána érkezőkre már nem.
Csak keménykedik az EU?
Davis hangsúlyozta azonban, hogy ezeket a döntéseket "nem találgatásokra, hanem a realitásokra alapozva" kell majd meghozni. Kijelentette azt is: bízik abban, hogy Nagy-Britannia megtarthatja hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához, úgy, hogy közben szabályozza a bevándorlást.
Ezt a kombinációt EU-illetékesek egyértelműen kizárták, Davis azonban kijelentette, hogy jelenleg "mindenki a kiinduló tárgyalási pozícióit foglalja el", és nyilvánvaló, hogy az uniós illetékesek ebben a szakaszban "keményen fogalmaznak". "Ha az ember egy ház vagy egy autó megvásárlásáról tárgyal, akkor sem az első ajánlata a végső" - tette hozzá.