Egyre vonzóbb munkalehetőséget jelent kölcsönzött munkaerőként elhelyezkedni: tavaly mintegy 104 ezren dolgoztak ilyen feltételek mellett, havi bruttó átlagkeresetük pedig elérte a 163 ezer forintot, ami egy év alatt több mint tíz százalékos emelkedést jelent. A kölcsönvevő cég ráadásul köteles a kölcsönvett munkavállalót azonos mértékben díjazni, mint saját, az előbbivel azonos értékű munkát végző kollégáját.
Melyek a kivételek?
Ez utóbbi szabály alól azonban van néhány kivétel is, ami miatt a kölcsönzött munkavállaló borítékjában a gyakorlatban mégis kevesebb lapulhat hó végén, mint a belsős kollégáéban. A tiltakozás előtt ilyenkor érdemes megvizsgálni, vajon nem az alábbi esetek egyikéről van-e szó - írja a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző.
Az egyenlő bér elvét azonban csak fél év után (a törvény betűje szerint a 184. naptól) kell alkalmazni akkor, ha
- a kölcsönbe adó cég határozatlan idejű munkaszerződést köt a kölcsönbe adott munkatárssal, és vállalja, hogy üresjáratban (vagyis amikor nem kerül sok kölcsönzésre) is díjazásban részesíti a kollégát.
- a kölcsönzött munkavállalót a munkaerőpiactól tartósan távollévőnek minősítették, mivel az ő elhelyezkedésüket az állam különböző beilleszkedési programokkal és kedvezményekkel támogatta.
- a kölcsönzött dolgozó helyi önkormányzat tulajdonában levő gazdasági társaságnál vagy pedig közhasznú szervezetnél végez munkát
„Azt is fontos megvizsgálni, hogy valóban egyenlő értékű munkát végez-e a kölcsönzött és a belsős kolléga – hangsúlyozza Selmeczi Réka, a Trenkwalder munkajogásza.
Eltérés lehet ugyanis az elvégzett munka természetében, mennyiségében, munkakörülményeiben, vagy éppen a munkatársak szakképzettségében vagy felelősségében is. Ha például a kölcsönzött munkatárs betanulási vagy próbaidejét tölti, nem is lenne méltányos ugyanannyit fizetni neki, mint az adott munkakörben már évek óta dolgozó és azt jól ismerő belsős kollégájának. Főként, ha az esetleg több munkavállaló munkájáért is felel, vagy éppen irányít is.
Fontos tudni továbbá azt is, hogy az egyenlő bér elvével nem ütközik, ha a munkabér nem ugyanazokból az elemekből (például eltérő típusú étkezési hozzájárulásokból) áll – a lényeg, hogy az értékük összege megegyezzen.
A hagyományos foglalkoztatás előszobája
Noha a fenti kivételek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a kölcsönzött munkaerő átlagbére elmarad a teljes nemzetgazdaság átlagkeresetétől, a tavaly mért 163 ezer forintos átlagbér annak fényében korántsem tűnik alacsonynak, hogy a kölcsönzöttek 50 százaléka betanított, további 13 százaléka pedig segédmunkát végez.
Ez az átlagbér pedig a következő időszakban – főként a relatív munkaerőhiány egyre erősödő hatásának köszönhetően – várhatóan tovább növekszik majd. Ráadásul a kölcsönzöttek mintegy negyedét rövid időn belül a kölcsönvevők saját állományukba veszik át, lehetővé téve további karrier építésének lehetőségét a cégen belül.
|
Érdemes utálni a jól keresőket? Mekkorák nálunk a jövedelmi egyenlőtlenségek? Sokaknak felmegy a vérnyomása, ha csúcsfizetésekről, fizetéskülönbségekről van szó, főleg, ha politikusok is képbe jönnek. De tényleg olyan nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon? Nagyobbak-e, mint a környező országokban, vagy az EU többi részén? Valójában nem ez a problémánk. A Privátbankár elemzését itt olvashatja >>>> |
A péntek reggel sem indul jól. 
