Munkahelyeket vesznek el, vagy még teremtenek is a robotok?

Microsoft Future Decoded 2018 - fotó: Microsoft

Az automatizálás, digitalizálás, robotizálás komoly kérdéseket vet fel. Hány munkahelyet vesznek majd el az új technikák? Egyes kutatások szerint akár ugyanannyi munkahelyet is teremthetnek, mint amennyi megszűnik miattuk – hangzott el a a Microsoft Magyarország 25 éves születésnapjára rendezett konferencián, amelyet az automatizálás, a mesterséges intelligencia (MI), a felhőszolgáltatások témái köré szerveztek.

Riba Gábor, a PwC Magyarország szenior menedzsere szerint hatalmas mennyiségű adattal rendelkeznek ma már a vállalatok, amivel sokkal jobban tudják támogatni a tevékenységüket. Fontosak a biztonsági kérdések is, lesz-e nagy piros gomb, amivel le lehet állítani a rendszert, ha rosszul működik.

“Works, not jobs” – nem a munkahelyek, hanem a munka a fontos, a mesterséges intelligencia segíti majd a munkát, a dolgozók együttműködését. Minőségbeli javulást, költségcsökkentést várnak a munkaadók. De a munkaadók is általában hálásak az MI-t alkalmazó megoldásokért a munkahelyeken, mert a monoton, unalmas tevékenységeket hasznos, kreatív tevékenységek váltják fel.

Mire jó a robot?

Robottanácsadók, beszédfelismerés, chatbotok, jogviták lehetséges kimenetelének kiértékelése, biztosítások támogatása (például fénykép alapján a kár felbecslése), szoftverrobotok – az alkalmazások köre egyre bővebb. Sok ilyen megoldás szabad erőforrásokat szabadít fel, a munkatársak így más értékteremtő munkákat végezhetnek. Ezek közé tartozik magának a mesterséges intelligenciának a programozása is.

A robotok sokkal hatékonyabbak tudnak lenni, nem mennek ki a mosdóba, nem kezdenek el Facebook-ozni, a hét hét napján, 24 órában rendelkezésre állnak – mondta el Riba Gábor. Ám a szoftverrobotoknak meg kell mondani, mit is kell csinálniuk. A mesterséges intelligencia segítségével azonban a döntések egy részét is képesek lesznek átvenni.

Aki kimarad, lemarad

A chatbotok megkérdezik az ügyféltől, ki ő, mit akar, hogyan, és a feladatot átadja egy robotnak, amely elindítja a folyamat végrehajtását. Ha nincs szükség különleges beavatkozásra, nincs szó kivételes esetről, akkor emberi beavatkozás nélkül végigmehet a teljes folyamat. (RPA, robotic process automation.)

Mindegy 50-60 évvel ezelőtt egy-egy vállalat 50 évre is képes volt tervezni, ma már ez jó, ha húsz év, minden felgyorsult, aki nem képes innovációkra, az lemarad – hangzott el.

Miért pont most jött el?

Kiss Zoltán, a Microsoft Magyarország felhőszolgáltatások üzletágvezetője is úgy gondolta, hogy soha nem látott üteművé vált a fejlődés, aminek sok hatása van a munkavégzésre. A világ 70 éve foglalkozik mesterséges intelligenciával, de miért pont most jutottunk oda, hogy mindenki ezzel foglalkozik? – tette fel a kérdést.

Az egyik tényező a felhőszolgáltatások megjelenése, amelyekkel óriási mennyiségű tárhelyet és számítási kapacitást tudnak biztosítani. Az óriási mennyiségű adat a második, ami a mesterséges intelligencia tanításához szükséges. A harmadik láb a Microsoft és más cégek által kidolgozott új technológiák, például a beszédfelismerésben, a fordításban, a szövegértésben, a látásban.

Jönnek a robotszakértők

Az egyik teszt szerint például a mesterséges intelligenciának egy Wikipedia szócikket kell elolvasnia, és kérdésekre válaszolnia, ebben is áttörést értek el. Nehezítésképp ma már azt is fel kell ismernie, ha a szövegben nincs is válasz a kérdésre.

A chatbotok kiválthatják szinte a teljes ügyfélszolgálatot. Az arcfelismerés biztonsági megoldásokat ad, a számítógépünkbe vagy az irodánkba való belépéshez is használhatjuk. A mesterséges intelligenciával támogatott szakértők forradalmasíthatják a marketinget, a jogot, a pénzügyet, de szinte minden területen megjelenhetnek.

Sok idő megy veszendőbe

Nem az a kérdés, melyik iparágban tudjuk használni a mesterséges intelligenciát, inkább az, mekkora adatmennyiség áll rendelkezésre, és ezeket hogyan tudjuk feldolgozni. A Microsoft egyre több termékébe épít be MI-megoldásokat, nagy hangsúlyt fektet a Microsoft Office 365 MI-re.

A dolgozók munkaidejének 26 százaléka ma e-mailek feldolgozására megy el, 20 százalékot információk keresésére fordítunk, sok idő pedig egyéb megszakításokra, zavaró tényezőkre jut. A munkáltatóknak a dolgozók idejének mintegy 56 százalékára nincs is rálátásuk.

Rendet a levélrengetegben

A kéretlen levelek kiszűrésében már régen szerepet kapott a mesterséges intelligencia, de ma már arra is képesek, hogy a fontos leveleket kiválogassák számunkra. A MyAnalitics szolgáltatás megkönnyíti a naptár, időbeosztás áttekintését, szervezését. Az MI figyeli, mikorra ígértünk valamit, és ezeket a leveleket kiemeli számunkra. A MyAnalitics azt is megmondja, hogy a címzettek megnyitották-e a levelet.

Napi egymillió vásárlás

A Mol 2000 szolgáltatási pontján (benzinkútjainál) naponta egymillió vásárlást hajtanak végre, az ország legnagyobb kávéforgalmazójává váltak. Hatalmas mennyiségű adat keletkezik, ezek feldolgozásánál is használják az MI-t – mondta el Svébis András, a Mol CIO-ja.

Az eladási prognózisokat eddig több nap alatt készítették el, most 18 perc alatt lefut a program, hónapokra előre. Ráadásul sokkal jobb az eredmény, mint a korábbi módszerekkel. A Mol elsősorban 2020-ig tervez digitális stratégiájában, elkezdte az első robotok, chatbotok, mobil alkalmazások fejlesztését is.

4400 iPhone

A Mol a digitális átállás során az első fázisban három hónap alatt 4400 iPhone-készüléket osztott ki Magyarországon a dolgozóinak, ezekre többek között Office 365 csomagot és a csoportos munkavégzést segítő Microsoft Teams szoftvert telepítik. Saját alkalmazásokat is készítenek, SIM-kártyákat cserélnek, Wifit fejlesztenek, hogy a dolgozók egyes műveleteket bárhonnét el tudjanak végezni.

“Voltak emberek, akiknek húsz percük telt azzal, hogy besétáljanak a központba, megtudni, mi lesz az ebéd. Írtunk rá egy mobilalkalmazást” – mondta a menedzser.

Mesterséges intelligencia az iskolákban

A korai iskolaelhagyás sok hátránnyal jár, például nem fogják megállni helyüket a munkaerő-piacon az ilyen diákok. Az európai Unió átlagában a korai iskolaelhagyás átlaga folyamatosan csökken. A célkitűzés a tíz százalék elérése, ehhez már közel járnak (10,6 százalék körül). Magyarországon korábbi években ez a mutató szintén trendszerűen csökkent, de 2011 óta ismét emelkedik, 12,5 százalék volt tavaly – derült ki Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezetőjének előadásából.

Ez az EU-s forrásoknál is fontos mutató, amely alapján megítélik a források felhasználásának hatékonyságát, a további összegek lehívhatóságát. Ezért prediktív analitikai módszerekkel vizsgálják a jelenség okait.

Nincs egyetlen ok, nincs egyetlen csodaszer

A Microsoft Tacoma projektje során egy amerikai iskolai kerületben vizsgálták meg a korai iskolaelhagyások körülményeit, egyetlen sokrétű adatbázisba sűrítve minden lényeges körülményt, még a város közlekedési statisztikáit is. Célzottan, diákokra lebontva mutatták ki, hogy melyik diák veszélyeztetett, például azért, mert túl messze lakik.

A kutatás segítségével 55-ről 83 százalékra sikerült növelni a sikeres érettségi vizsgát tévők arányát, ami nagyon jó eredmény. Nem az a lényeg, hogy egy közös okot, körülményt találjanak a korai iskolaelhagyásra, inkább részcsoportokat igyekeznek meghatározni. Túl sok paraméter, tulajdonság esetén ugyanis lehetetlen egyetlen mögöttes összefüggést felfedezni, így inkább rejtett összefüggéseket tárnak fel. Sokszor az ok és az okozat is keveredik.

Titkárok és igazgatók

Nem pusztán a megértés a cél, hanem az akció: mit kezdjünk a talált problémával, mivel és hogyan érdemes foglalkozni. A korai iskolaelhagyási arány közel 90 százalékos pontossággal előrejelezhető, a probléma az MI eszköztárával kezelhető – mondták el.

Például van, ahol egy iskolatitkár jelent megoldást. Másutt, ahol az iskolaigazgatónak nincsen sok órája, és van ideje többet foglalkozni a gyerekekkel, esetleg erre nincs szükség.

Így elemez a LinkedIn

Hogyan tud értéket teremteni, versenyképességet javítani vállalati ügyfelei számára a LinkedIn a rendelkezésére álló óriási mennyiségű adat segítéségével? – erről beszélt Gőz Attila, a LinkedIn ügyvezető igazgatója. A cég Talent Intelligence névre keresztelte rendszerét.

Kössük össze a világban dolgozó munkavállalókat, és tegyük őket produktívabbá és sikeresebbé ezáltal – ez lett a LinkedIn filozófiája. A cég 590 millió egyéni és 26 millió vállalati felhasználóval rendelkezik, és jelenleg 15 millió szabad állást tart nyilván.

A LinkedIn három szinten gyűjt adatokat, az alapvevő paramétereken kívül méri a személyes érdeklődési köröket és a szakmai érdeklődést is. Különböző algoritmusok értékelik ki ezt, például olyan információk alapján, hogy milyen állásokra jelentkezik, milyen csoportokhoz csatlakozik, miről posztol. A balti államokban sokkal nagyobb probléma a munkaerő elvándorlása, mint nálunk, ott már főleg ezeket az eszközöket használják, hogy megtalálják a megfelelő munkaerőt – mondta el a szakember.

Hatékonyabb helykihasználás

Anton Zgurskiy, a Smart&Connected termékmenedzsere szerint az irodaterületek 46 százalékát a cégek nem használják ki. A kórházakban hasonlóan sok a kihasználatlan ágy, a tömegközlekedési járművek sokszor gyenge kihasználtsággal közlekednek.

A Microsoft Azure platform és adatközpontok segítségével létrehozott alkalmazással (Steelcase) cége segít a vállalatok iroda– vagy üzemi területeinek optimalizálásában.

(A konferenciáról szóló előző cikkünk itt olvasható.)