A Munka Törvénykönyve alapján 10 nap sorolható a munkaszüneti napok közé, melyek a magyar történelem, az egyházi hitélet legfontosabb dátumaihoz, továbbá az egyetemes kultúrában ünnepnapként számon tartott eseményekhez kötődnek. Ezek alapján munkaszüneti napnak minősül január 1., március 15., húsvéthétfő., május 1., pünkösdhétfő., augusztus 20., október 23., november 1., és december 25-26.
A hatályos jogszabály meghatározza azt is, hogy kik tartoznak azon munkavállalók csoportjába, akik munkaszüneti napokon is foglalkoztathatóak. A törvény szerint ide tartoznak azok, akik csak megszakítás nélküli munkarendben, vagy rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztathatóak, valamint a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához e napon szükséges információtechnológiai és informatikai eszközzel történő munkavégzés esetén, illetve külföldi kiküldetés során.
Ünnepnapokon is dolgoznak a mozikban, színházakban, vendéglátóiparban
A gyakorlat különösen a szórakoztatással kapcsolatos tevékenységeket illetően meglehetősen széleskörűen értelmezi a rendeltetésszerű működést, és minden ilyen jellegű tevékenységet megengedettnek tekint. Így semmiféle korlátozás nincs a televízió és rádiócsatornák, mozik és színházak működését illetően. Hasonló a gyakorlat a tömegközlekedés tekintetében, amelynek akkor is kell működnie, ha a működésnek egyébként semmiféle kapcsolata nincs az adott ünnephez kapcsolódó szokásokhoz.
A jogszabály szerint ugyancsak elfogadottnak tekinthető a különféle kényelmi szolgáltatásokat nyújtó működés, mint például a vendéglátóipari tevékenység. Egyértelmű, hogy a mentőszolgálat, a kórházak és rendelőintézetek működése a munkaszüneti napon is megengedett. Végezetül nem csak a munkáltató, hanem az adott munkakör jellege is indokolttá teheti a munkaszüneti napon való munkavégzést. Ilyen lehet például az egyébként munkaszüneti napon nem működő üzem portaszolgálata.
Sokan a dupla bérért vállalják a karácsonyi munkát
A munkaszüneti napon a munkát végző munkavállalót a megszokottól eltérő díjazás illeti meg: havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül, ami valójában magába foglalja a munkaszüneti nap díjazását is – megkapja a munkavégzésért arra az időre jutó munkabérét is, így munkaszüneti napon bérének kétszeresét viheti haza. A teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díj illeti meg. A távolléti díj az alapbér, a rendszeres bérpótlék és a rendkívüli munkavégzésért kapott kiegészítő pótlék a távollét idejére számított időarányos átlagát jelenti.
A pihenőnapon végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. Ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap, akkor a pótlék mértéke ötven százalék. Több munkavállaló, aki munkaszüneti napon önszántából dolgozik, ezt elsősorban a magas bérpótlék miatt teszi meg, így ugyanazért a munkáért munkaszüneti napon bérének kétszeresét viheti haza a dolgozó.
Vasárnapra esik, mégis 100 százalékos bérpótlék jár
Abban az esetben, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, mint ahogy ebben az évben karácsony első napja, akkor az e napon, illetve a húsvétvasárnapon és a pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, nem pedig a vasárnapra vonatkozó szabályt, amely munkavégzés esetén csupán csak 50 százalékos bérpótlékot biztosít.
Sokaknak megéri dupla bérért karácsonykor dolgozni
A hatályos munkajogi szabályok szerint a munkavállalóknak munkaszüneti napokon nem kell munkát végezniük. Vannak azonban olyan munkakörökben dolgozók, akik még az ünnepnapokon is bent vannak munkahelyükön: ide tartoznak a médiában tevékenykedők, az egészségügyi szektorban dolgozók, a rendvédelmi dolgozók, a buszsofőrök, és vasutasok. A dupla bér a kellemetlenségek ellenére mégis sokakat motivál a karácsonyi munkavégzésre.
A Világbank prognózisa szerint a politikai bizonytalanságok és a gyenge gazdasági növekedés miatt a globális nyersanyagárak 2026-ban hatéves mélypontra esnek. 
