A KSH által közzétett legfrissebb kereseti adatok szerint a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 2013. január és március közötti időszakban 4,2%-kal nőtt a foglalkoztatottak nettó bére. A növekedés most azonban inkább a közszférában következett be és kevésbé a vállalati szektorban foglalkoztatottak körében. A bérek alakulásáról részletesebben itt olvashat.
Csak az emberek tizede érzi többnek a fizetését
A Policy Agenda május elején végzett kutatása azt mutatja, hogy az emberek egyelőre nem érzik a bérnövekedést. A válaszadók 25 százaléka azt mondta, hogy érzése szerint csökkentek a bérek, 40% szerint nem változtak. Ugyanakkor minden negyedik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy 5% alatti béremelkedést érzett. Száz emberből mindössze négyen mondták azt, hogy legalább akkora béremelést kapott, mint amennyivel a minimálbér megemelkedett (5,2%). A maradék 6% azt mondta, hogy nincsen ilyen irányú tapasztalata, vagy nem tudta megítélni a keresetek változását.
A lakhely és az életkor is más-más érzetet ad
A kutatásból kiderül, hogy jelentős a differencia attól függően, hogy hol élnek az emberek, és ez egyben befolyásolja a saját helyzetük megítélését is. A Dél-Dunántúlon élők 70, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön élőknek pedig 66 százaléka látja az átlagnál pesszimistábban saját helyzetét. Ezekben a régiókban az országos 65 százalékos aránynál többen érzik azt, hogy csökkentek, vagy stagnáltak a keresetek január 1-je óta. A fejlett gazdasági központokkal rendelkező Nyugat-Dunántúlon a foglalkoztatottaknak csak 58%-a gondolja, hogy nem nőttek ez évben a kereseteik.
A Policy Agenda szerint a kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a 40 év alatti és az afölötti aktív korosztályok másképpen ítélik meg a keresetek változását. A 18-39 év közöttiek 61%-a mondta, hogy szerinte nem nőttek a bérek idén, míg a 40 év felettieknél ez az arány 69% volt. A nyugdíjas korúak esetében ez az érték visszaesett 60%-ra bár esetükben megnőtt azon válaszolók száma (10%), akik azt mondták nincsen a keresetek változására irányuló tapasztalatuk.
Ezért érezzük laposabbnak a pénztárcát
A Policy Agenda szerint azért is lehet az embereknek az az érzésük, hogy csökkent a fizetésük, mert általában nem az egy évvel korábbi jövedelemhez viszonyítják fizetésüket, hanem az előző időszakhoz. Az év utolsó két hónapjában viszont általában megemelkednek a nem rendszeres jövedelmek (jutalom, egyszeri kifizetések), és ezután a januári bérek azt az érzetet kelthetik, hogy akár jelentősen csökkent a dolgozók jövedelme.
Azt is látni kell azonban az okok mögött, hogy az egyéb kutatások által mutatott negatív közhangulat is általában befolyásolja az életszínvonalunkról szóló érzetet. A mindennapi fogyasztási cikkeknek a tényleges emelkedésüknél nagyobbnak érzett drágulása, az ország jövőjének borús megítélése, és egyéb, a közmegítélést befolyásoló események mind azt az érzetet keltik, hogy negatívabb a jövedelmek változása is, mint a statisztikai adatok.
Sokan érzik laposabbnak a pénztárcát - itt vannak az okok
Bár átlagosan 4,2 százalékkel nőttek az átlagkeresetek egy év alatt, mégis az emberek többsége úgy érzi, hogy csökkent a fizetése. Ráadásul az sem mindegy, hogy mennyi idős és hol lakik az ember.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 76,33 pontos, 0,08 százalékos emelkedéssel 101 339,20 pontos történelmi csúcson zárt hétfőn. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
