Adler Judit, a GKI kutatásvezetője szerint az eredeti tervezettel szemben az elfogadott Mt. jobban figyelembe veszi mind a munkavállalók, mind a munkaadók lehetőségeit, és nagyobb teret hagy a megállapodásoknak. Ennek kapcsán úgy vélekedett, a törvény lehetőséget ad a racionális megegyezésekre, de arra is, hogy a munkaadó hátrányos helyzetbe hozza a munkavállalót, így végső soron a gyakorlati alkalmazás során derül majd ki, milyen jogszabály született.
Hozzáfűzte: helyben jobb megállapodni, mint olyan központi direktívákat kiadni, amelyek nem lehetnek jók a munka világának minden területére.

Arról a rendelkezésről, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el munkájával összefüggésben, a szakértő úgy vélekedett, hogy ezt meglehetősen nehéz törvénnyel szabályozni, mivel történelmileg kialakult szokásjog van például a hálapénzre, borravalóra, így szerinte ennek a rendelkezésnek nem lesz jelentős hatása a gyakorlatra.
Kedvezőnek nevezte Adler Judit a védett kor intézményének megtartását, és hogy 3 hónap maradt a próbaidő. A munkavállalói biztosítékról azt mondta: egyelőre hiányoznak a részletszabályok, nem lehet tudni, kire vonatkozik majd. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pénztárosok mellett az ingatlanszakmában dolgozókat is érintheti a szabályozás, például a minimálbért kereső munkavállalóknak pedig gondot jelenthet egyhavi bérnek megfelelő összege letétbe helyezése.

Az eltérő minimálbérnél a szakértő szerint határt kell szabni a differenciálás szempontjainak, s kistérségenként lenne célszerű meghatározni a legkisebb kereseteket, ezzel segítve a többszörösen hátrányos helyzetű kistérségek felzárkózását.

Az új törvénykönyv által bevezetett atipikus foglalkoztatási formákról Adler Judit azt mondta: ezekre eddig is volt lehetőség, csak nem éltek vele a munkáltatók, így önmagában attól, hogy az új szabályozásban is szerepel, nem lesz rugalmasabb a munkaerőpiac, inkább a szereplők gondolkodásának kell változnia.

A bérpótlék átalakítása kapcsán elmondta: ahol szerves része volt a fizetésnek a pótlék, ha a munkáltató meg akarja tartani a jó színvonalú munkaerőt, a lecsökkent bérpótlékot az alapbérben vissza kell adni.

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint jelenleg sem olyan könnyű a munkavállalók helyzete, nem nehéz elküldeni őket, az új törvénykönyv pedig további rugalmasságot ad ebben a munkáltatóknak.

Az atipikus foglalkoztatási formákról ő is úgy vélekedett, hogy ezek alkalmazására eddig is megvolt a lehetőség, ugyanakkor ezek elterjedésével romlik az állásbiztonság az egyébként is kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetben, vagyis a lehetőség nem javítja a munkavállaló helyzetét, mert megkérdőjelezik a stabil, tartós munkaviszonyt. Hozzáfűzte: ezen munkaviszonyok törvényi rögzítése önmagában nem segíti ezek elterjedését.

Hárs Ágnes betarthatatlannak, "gumiszabálynak" tartja azt a passzust, hogy harmadik személytől nem fogadhat el díjazást a munkavállaló, és nem világos, hogy ezt ki, mikor, hogyan fogja ellenőrizni, és hogy mi a cél ezzel.

A határozott munkaidősök és a próbaidős munkavállalók száma folyamatosan emelkedik, és az, hogy az azonnali hatályú felmondást esetükben nem kell indokolni, még nehezebb helyzetbe hozza őket , nehezebb lesz "megkapaszkodniuk" a munkahelyen - vélekedett. A munkavállalói biztosíték kapcsán azt mondta: ezzel minden kockázatot a munkavállalókra terhelnek, amely nagyon aszimmetrikus és egyben furcsa is. A legalacsonyabb jövedelműek egy részét is, például a szállításban dolgozókat, pénztárosokat is érintheti ez a rendelkezés - fűzte hozzá.
A kutató szerint a minimálbér területi differenciálsása csak az országban lévő különbségeket növeli, tehát nem igazságos, hogy például egy jó szakmunkás vagy betanított munkás Kelet-Magyarországon kevesebbet keressen mint az ország nyugati részében. A bérpótlékok átalakítása kapcsán elmondta: jobban át kellett volna gondolni és háttérszámításokkal is alátámasztani az intézkedések hatásait, mert így nem számítható ki, hogy okoz-e keresetcsökkenést a munkavállalóknak, és ha igen, mekkorát és hol.
Hárs Ágnes szerint is akkor lehet majd látni a hatásokat ha az új törvénykönyv hatályba lép, a jövő július elsejei időpont lehetőséget biztosít a részletek kidolgozására.

Czeglédy Edina, a Noerr és Társai Iroda partnere, munkajogász szerint az új törvénykönyv egyaránt tartalmaz a munkaadók és a munkavállalók számára is kedvező pontokat, néhány intézkedésről pedig a gyakorlatban derül majd ki, hogy hogyan működik. Utóbbira példaként említette a munkavállalói biztosítékot, és hogy a jövőben nem kötelező a munkaszerződésben a munkavégzés helyét megjelölni.

A munkaerőpiac úgy van kialakítva, hogy a munkavállalók többet is "bevállalnak" azért, hogy munkához jussanak, tehát - ha egy munka ezen múlik - olyan feltételeket is elfogadnak, amelyeket egy kiegyenlítettebb munkaerőpiac esetén nem biztos hogy magukra vállalnának - vélekedett a szakértő.

A munkajogász pozitív változásnak tartja, hogy az új kódex bővebb keresztmetszetben határozza meg az atipikus foglalkoztatási formákat, így gyakorlati problémát, életszerű helyzetet old meg, hogy több munkáltatóval lehet munkaviszonyt létesíteni, és hogy bekerült a behívásos munkavégzés is.