A Mol növelné horvát leányvállalata, az INA kitermelését, sürgeti viszont az ehhez szükséges engedélyek kiadását. A horvát kormánnyal folytatott csütörtöki megbeszélés után a magyar olajvállalat kész a tárgyalások gyorsított ütemű folytatására - nyilatkozta Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója a tárgyalás után Zágrábban újságírók előtt.
"Üzleti tervünk alapján, amennyiben időben megkapjuk a szükséges engedélyeket, az INA rövidtávon 4 300, középtávon pedig 9 000 hordóval tudja növelni a napi kitermelését. Ez 10, illetve 20 százalékos kitermelés növekedés, közvetlenül és közvetve több százmillió kunával járulhat hozzá a horvát gazdaság növekedéséhez" - jelentette ki Molnár József.
Hozzátette: "a mai megbeszélés alapján készek vagyunk a tárgyalások gyorsított ütemű folytatására."
A vezérigazgató azt is elmondta, hogy a Mol az INA sikerében érdekelt, és a magyar vállalat örvendetesnek tartja, hogy az INA jövőjéről csütörtökön folytatott megbeszélés racionális témákat érintett. Egyeztettek a kutatás-kitermelést érintő tervekről, és a Molnak lehetősége volt elmondani, hogy rendkívül sürgető a megfelelő engedélyek gyors kiadása.
A csütörtöki megbeszélés a harmadik fordulója volt annak a tárgyalássorozatnak, amelyet a Mol és a horvát kormány képviselői folytatnak az INA horvát olajipari vállalat jövőjéről.
Szeptember óta egyeztetnek
A horvát állam birtokolja az INA részvényeinek 44,84 százalékát, a Mol tulajdonában van a részvények 49,1 százaléka, és a magyar cég rendelkezik az irányítói jogokkal. A tulajdonosok közötti vita egyik fő pontja az irányításon belüli viszonyok kérdése. Emellett a horvát állam szerint a Mol nem hajtotta végre egyes fejlesztési ígéreteit az INA-val kapcsolatban, míg a magyar olajtársaság szerint a horvát állam szegte meg korábbi szerződéses kötelezettségeit, ezzel kárt okozva a Mol részvényeseinek.
A Mol és a horvát kormány között 2013 szeptemberében indultak egyeztetések az INA jövőjéről. Szeptember végén azonban a zágrábi megyei bíróság elrendelte Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató előzetes letartóztatását a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) indítványára. A horvát vád szerint Hernádi vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen az INA horvát olajipari vállalat irányításában. A Mol visszautasította a vádakat, a Legfőbb Ügyészség sajtóirodája pedig azt közölte, hogy a magyar ügyészségi nyomozás szerint sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt a Mol-INA-ügyben.
Januárban még az eladásról beszéltek
Az előző, novemberi egyeztetésen, az arról kiadott Mol-közlemény szerint továbbra is jelentős nézetkülönbségek voltak a felek között az INA olajipari vállalat helyzetének megítélésében; a Mol meggyőződése, hogy az INA vállalatirányítási modellje összhangban van a nemzetközi gyakorlattal, valamint a horvátországi és az európai szabályozással is.
November 8-án pedig a magyar társaság bejelentette: az INA-ban lévő részesedése eladásának előkészítésére adott felhatalmazást a cég igazgatósága az ügyvezető testületnek. A közlemény szerint a társaság igazgatósága felhatalmazta az ügyvezető testületet, hogy olyan megállapodást kössön a horvát kormánnyal, amely értékteremtést tesz lehetővé az INA növekedési stratégiájának megvalósításával. Ezzel párhuzamosan az ügyvezető testület felhatalmazást kapott arra is, hogy készítse elő a Mol INA-ban meglévő "részesedésének értékesítését, annak érdekében, hogy maximalizálni tudja befektetésének értékét".
November végén a Mol nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID); mert megítélése szerint a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.
Mosonyi György, a Mol felügyelőbizottságának elnöke a Forbes magazin magyar kiadásának januári számában megerősítette, hogy a Mol kész az INA eladására is. "Ha nem tudunk megállapodni az együttműködés ésszerű kereteiben, akkor ezernyi lehetőségünk van máshol befektetni a pénzünk. Inkább megyünk az Északi-tengerre, és veszünk ott mezőket" - jelentette ki az fb elnöke.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
