A legrégebben ismert meteorraj lesz megfigyelhető áprilisban

"Menetrendszerűen" megérkezik az áprilisi meteorraj, a legrégebben ismert Lyridák, amelynek maximuma április 22-én hajnalban lesz megfigyelhető.

Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján olvasható, 2600 éves feljegyzéseik is vannak a meteorrajról, amelyet erősen váltakozó aktivitása miatt azonban "hivatalosan" csak 1835-ben fedezett fel Dominique Arago, francia csillagász. Szervezett megfigyelési kampányok során erősítették meg létezését, majd ezt követően találták meg korábbi kitöréseit a régi feljegyzésekben. Később az 1861-ben napközelben járt C/1861 G1 (Thatcher)-üstököst azonosították a meteorraj forrásaként. Mivel az üstökös keringési ideje 415 év, s pályája csak lassan változik, ezért lehet régóta észlelni a belőle származó meteorokat. Óránként átlagosan csupán 18 "hullócsillag" érkezik, időnként azonban számuk a 90-et is meghaladhatja. Az ilyen látványos kitörések a Lyridák-meteorraj esetében azonban igen ritkák, az utolsót 1982-ben regisztrálták.

A hónap nagy eseménye a Merkúr kedvező esti láthatósága lesz. A Naprendszerünk legbelső és legkisebb bolygójának már a megpillantása is komoly eredménynek számít, hiszen 28 foknál soha nem távolodik el jobban központi csillagunktól. Egy-egy láthatóság alatt csak rövid időszak áll rendelkezésre az érdemi megfigyelésre, ráadásul ez alatt is jelentősen változik a Merkúr látszó mérete és fázisa. Április első felében az esti égen figyelhető meg. Az év folyamán ez lesz a bolygó legkedvezőbb esti láthatósága. A bolygó megfigyelését április első felében megkönnyíti, hogy szokatlanul közel kerül a Vénuszhoz, az égbolt legfényesebb csillagához. Április első felében a Merkúr este látható a nyugati ég alján, a hónap közepétől gyors halványodásnak indul, 20-át követően láthatósága is gyorsan romlik.

Az MCSE honlapja szerint áprilisban három "kistávcsöves" üstökös is látható lesz égboltunkon. Az akár 5-10 cm-es távcsővel is megfigyelhető üstökösök közül a legnagyobb várakozással a Robert H. McNaught ausztrál csillagász által 2009-ben felfedezett C/2009 K5 (McNaught) üstökös látogatása elé tekintenek a csillagászok. A másik az 1978-ban felfedezett 81P/Wild 2-üstökös, amely április 5-én kerül Földközelségbe: 2042-ig ez lesz a legjobb láthatósága. Kis Föld-távolsága ellenére az év első hat hónapjában ugyanabban a csillagképben, a Virgóban kell keresni. A harmadik, a 10P/Tempel 2-üstökös maximális fényességét júliusban éri el. Korábbi visszatérései alkalmával az észlelők szinte mindig azt tapasztalták, hogy az üstökös a Nap-közelség előtti hónapokban az átlagosnál sokkal gyorsabban fényesedik. A gyors, előretartó mozgást végző üstökös a Sagittarius csillagképből a Capricornuson keresztül egészen az Aquariusig jut.

Rájöttek, mi okozza a szupernóva-robbanásokat
Hamarosan megtalálják a Föld utáni élet helyszínét
Hamarosan megtalálják a Föld utáni élet helyszínét

MTI