125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban. Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
Az Állami Számvevőszék tanulmánya szerint 2007 végén a magyar export több mint háromnegyedét külföldi tulajdonú vállalatok állították elő
Javítani kell Magyarország versenyképességét, ennek során az államnak az üzleti környezetre, az adózásra, az infrastruktúrára, az oktatásra, a kutatás-fejlesztésre és az emberi erőforrásokra kell összpontosítania a figyelmét - derül ki az Állami Számvevőszék Kutató Intézetének (ÁSZKut) friss tanulmányából.
A tanulmány rámutat: az ezeken a területeken alkalmazott közvetlen támogatások gyakran a versenyfeltételek torzításához vezetnek, ezért célszerű azok nagy részét közvetett, piaci orientációjú támogatásokkal felváltani.
Az ÁSZ szerint "sürgősen meg kell változtatni azt a helyzetet, hogy a vállalatok a közszférát a gazdaság eredményes működését nagymértékben akadályozó tényezőnek tekintsék". Ezt részben az adóterhek csökkentésével, az adózás szolgáltató jellegének növelésével, az adminisztrációs terhek csökkentésével, valamint egy stabil üzletszabályozási környezettel lehetne elérni. Fontos emellett a feketegazdaság és a korrupció mielőbbi csökkentése - emeli ki a tanulmány.
A magyar gazdaság jelenlegi állapota nem egy rövid időszak alatt, hirtelen kialakult válsághelyzet, hanem hosszabb időszakon át tartó kedvezőtlen folyamatok, felhalmozott feszültségek következménye - állítják a szerzők.
A tanulmány külön kitér arra, hogy a külföldi tőke meghatározó szerepet játszott a magyar export dinamikus emelkedésében. 2007 végén a vállalatok teljes nettó árbevételének több mint felét, és a magyar export több mint háromnegyedét külföldi tulajdonú vállalatok állították elő. A külföldi tőke ilyen jellegű szerepvállalásának köszönhetően megvalósult az exportorientált gazdasági növekedés is, azonban a magyar export importtartalma magas, a kivitelhez kapcsolódó hazai hozzáadott érték viszont alacsony maradt.
A tanulmány kiemeli: a magyar export bruttó értéke úgy érte el, majd haladta meg a bruttó hazai termék (GDP) 70 százalékát, hogy a Magyarországon előállított hozzáadott érték, és az ehhez kapcsolódó foglalkoztatás alacsony. Ezenkívül a külföldi beruházások jelentős része is csak viszonylag kevés munkahelyet teremtett, mivel a beruházások jelentős része magas technikai-technológiai színvonalon valósult meg.
Magyarországon a foglalkoztatás ugyanakkor nagy arányban a mikrovállalkozásokban valósul meg, és jelentős részük nem is akar kilépni az önfoglalkoztató státuszból.
Az ÁSZKut tanulmánya szerint a következő évek gazdaságpolitikájának a magyar gazdaság fejlődését legerőteljesebben meghatározó pontja az, miként lehet úgy megtartani a külföldi működőtőke reális mértékű bevonását, hogy ez a folyamat megerősítse a kis- és középvállalati szektort.
Az államháztartási reformok paradoxonja, hogy az állam kiüresedéséhez és teljesítményének csökkenéséhez képest jelentős maradt az államháztartás terjedelme.
Az ÁSZ tanulmánya ennek kapcsán rámutat: a gazdasági szféra túl nagy összegeket kap (vissza) a központi költségvetésből, és a nyújtott támogatások összehangolatlanok és pazarlók, ezenkívül a közbeszerzések költségszintje indokolatlanul magas. Szintén problémát jelent, hogy a jóléti rendszerek korszerűsítése helyett újabb és újabb - összességében fenntarthatatlan - elemek jelentek meg a rendszerben.
A politikai pártok együttműködésének hiánya miatt az egyik kormány által megkezdett változtatásokat a következő kormány negligálja, így a reformok félbeszakadtak, vagy megrekedtek a felszínen. A számvevőszéki kutatók szerint a Magyar Állam legfontosabb feladata az, hogy az országot egy olyan új fejlődési pályára állítsa, amely gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból egyaránt fenntartható.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Júliusban mínusz 4 pontra csökkent az MNB–MKIK vállalati konjunktúraindex. Miközben a cégek bevételei és foglalkoztatási tervei valamelyest javultak, a jövőbeli kilátások gyengültek, a beruházási várakozások pedig egyéves mélypontra estek.
Új országos vállalkozói konzultációs programot indít, és javaslatcsomagot is készít annak tapasztalataiból – jelentette be csütörtökön Gazsi Attila, a VOSZ új elnöke.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint januárban a fogyasztók kilátásai nem változtak decemberhez képest, de a cégeké némileg romlottak.
Fokozódik a kereslet a Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) iránt. Dr. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta: a több ezer érdeklődő között IT-, egészségügyi, vendéglátó és szolgáltató vállalkozók is megjelentek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) célja öt-hatszáz magyar vállalkozás támogatása tőkebefektetéssel.
.jpg)
Az Állami Számvevőszék tanulmánya szerint 2007 végén a magyar export több mint háromnegyedét külföldi tulajdonú vállalatok állították elő .jpg)
.jpg)
Indonéziában lehet a feltételezések szerint. 
