A magyar export nem a magyaroknak köszönhető

Javítani kell Magyarország versenyképességét, ennek során az államnak az üzleti környezetre, az adózásra, az infrastruktúrára, az oktatásra, a kutatás-fejlesztésre és az emberi erőforrásokra kell összpontosítania a figyelmét - derül ki az Állami Számvevőszék Kutató Intézetének (ÁSZKut) friss tanulmányából.

A tanulmány rámutat: az ezeken a területeken alkalmazott közvetlen támogatások gyakran a versenyfeltételek torzításához vezetnek, ezért célszerű azok nagy részét közvetett, piaci orientációjú támogatásokkal felváltani.

Az ÁSZ szerint "sürgősen meg kell változtatni azt a helyzetet, hogy a vállalatok a közszférát a gazdaság eredményes működését nagymértékben akadályozó tényezőnek tekintsék". Ezt részben az adóterhek csökkentésével, az adózás szolgáltató jellegének növelésével, az adminisztrációs terhek csökkentésével, valamint egy stabil üzletszabályozási környezettel lehetne elérni. Fontos emellett a feketegazdaság és a korrupció mielőbbi csökkentése - emeli ki a tanulmány.

A magyar gazdaság jelenlegi állapota nem egy rövid időszak alatt,  hirtelen kialakult válsághelyzet, hanem hosszabb időszakon át tartó kedvezőtlen folyamatok, felhalmozott feszültségek következménye - állítják a szerzők.

A tanulmány külön kitér arra, hogy a külföldi tőke meghatározó szerepet játszott a magyar export dinamikus emelkedésében. 2007 végén a vállalatok teljes nettó árbevételének több mint felét, és a magyar export több mint háromnegyedét külföldi tulajdonú vállalatok állították elő. A külföldi tőke ilyen jellegű szerepvállalásának köszönhetően megvalósult az exportorientált gazdasági növekedés is, azonban a magyar export importtartalma magas, a kivitelhez kapcsolódó hazai hozzáadott érték viszont alacsony maradt.

A tanulmány kiemeli: a magyar export bruttó értéke úgy érte el, majd haladta meg a bruttó hazai termék (GDP) 70 százalékát, hogy a Magyarországon előállított hozzáadott érték, és az ehhez kapcsolódó foglalkoztatás alacsony. Ezenkívül a külföldi beruházások jelentős része is csak viszonylag kevés munkahelyet teremtett, mivel a beruházások jelentős része magas technikai-technológiai színvonalon valósult meg.

Magyarországon a foglalkoztatás ugyanakkor nagy arányban a mikrovállalkozásokban valósul meg, és jelentős részük nem is akar kilépni az önfoglalkoztató státuszból.

Az ÁSZKut tanulmánya szerint a következő évek gazdaságpolitikájának a magyar gazdaság fejlődését legerőteljesebben meghatározó pontja az, miként lehet úgy megtartani a külföldi működőtőke reális mértékű bevonását, hogy ez a folyamat megerősítse a kis- és középvállalati szektort.

Az államháztartási reformok paradoxonja, hogy az állam kiüresedéséhez és teljesítményének csökkenéséhez képest jelentős maradt az államháztartás terjedelme.

Az ÁSZ tanulmánya ennek kapcsán rámutat: a gazdasági szféra túl nagy összegeket kap (vissza) a központi költségvetésből, és a nyújtott támogatások összehangolatlanok és pazarlók, ezenkívül a közbeszerzések költségszintje indokolatlanul magas. Szintén problémát jelent, hogy a jóléti rendszerek korszerűsítése helyett újabb és újabb - összességében fenntarthatatlan - elemek jelentek meg a rendszerben.

A politikai pártok együttműködésének hiánya miatt az egyik kormány által megkezdett változtatásokat a következő kormány negligálja, így a reformok félbeszakadtak, vagy megrekedtek a felszínen. A számvevőszéki kutatók szerint a Magyar Állam legfontosabb feladata az, hogy az országot egy olyan új fejlődési pályára állítsa, amely gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból egyaránt fenntartható.

Oszkó: más fogja learatni a babérokat
Magyar GDP: London szerint csak jobb jöhet
Bizakodásra ad okot a pénzügyi helyzetünk

MTI