.jpg)
Tavaly nemcsak a lakossági megtakarítások, de a vállalatok is finanszírozták a költségvetés hiányát - derül ki az MNB adataiból Tavaly nemcsak a lakossági megtakarítások, de a vállalatok is finanszírozták a költségvetés hiányát - derül ki az MNB adataiból.
Tavaly nemcsak a lakossági megtakarítások, de a vállalatok is finanszírozták a költségvetés hiányát, a korábbi évek ezer milliárdot is meghaladó nettó finanszírozási igényükkel szemben nettó 324 milliárd forinttal, a GDP 1,2 százalékával járultak hozzá az ország pénzügyi egyensúlyához - ez derül ki a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a pénzügyi számlákról közzétett legutóbbi adataiból.
Nyilvánvalóan a válság miatt megcsappant kereslet, a lassú kilábalás bizonytalan perspektívái miatt lanyha beruházási kereslet és a bankok hitelezés szűkítő óvatossága egyszerre vezetett a nem pénzügyi vállalati szektor tavalyi megtakarításaihoz, amire 2002 óta nem volt példa.
A gazdaság egészséges működése idején a külföldi hitelfelvétel egyenlíti ki a vállalatok és az államháztartás finanszírozási igényének azt a részét, amelyet a lakossági megtakarítások nem fedeznek. Tavaly viszont a 877 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás a vállalatokkal együtt meghaladta az államháztartás 1197 milliárd forintos finanszírozási szükségletét, így a pénzügyi szektor nettó finanszírozási képessége gyakorlatilag teljes egészében külső hitelnyújtásra szolgálhatott.
A vállalatok tavalyi megtakarításai a második és harmadik negyedévben képződtek. Az év utolsó három hónapjában 147 milliárd finanszírozási igényük keletkezett egyharmadában azért, mert betéteikből és értékpapír befektetéseikből is pénzt vettek ki, míg a forrás oldalon a hiteltörlesztések meghaladták ugyan a felvételt, de főleg üzletrészek formájában annál nagyobb tőkebevonás történt. Az egész évre érvényes volt, hogy hitelek helyett, amelyek tavaly még 150 milliárd forintot sem tettek ki az előző évi 1770 milliárdot meghaladó összeghez képest, inkább 710 milliárd tőkebevonással finanszírozták magukat a vállalatok. Eszköz oldalon a negyedik negyedévben 199 milliárdnyi betétet vontak ki és 124 milliárd forint értékben adtak el értékpapír befektetéseikből a nem pénzügyi vállaltok miközben 227 milliárd értékben nyújtottak hiteleket.
A második negyedévben a vállalti nettó megtakarítások még abból származtak, hogy a betéti és befektetési tranzakciók értéke meghaladta a hitelfelvételt, míg a harmadik negyedévben a nettó hiteltörlesztésből eredő pozíciójavulást rontotta a betétkivonás. A negyedik negyedévben a törlesztéseket meghaladó hitelfelvétellel fordulat következet be a folyamatok szokásos rendje felé, de a folytatódó vállalati betétkivonás még annak ellene szól.
Takarékláng: törlesztünk, mint a kisangyal
Aki nem akar nyomorogni, fiatalon rakjon félre
Nehéz lenne az új kormánynak irányt váltani
Tavaly nemcsak a lakossági megtakarítások, de a vállalatok is finanszírozták a költségvetés hiányát, a korábbi évek ezer milliárdot is meghaladó nettó finanszírozási igényükkel szemben nettó 324 milliárd forinttal, a GDP 1,2 százalékával járultak hozzá az ország pénzügyi egyensúlyához - ez derül ki a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a pénzügyi számlákról közzétett legutóbbi adataiból.
Nyilvánvalóan a válság miatt megcsappant kereslet, a lassú kilábalás bizonytalan perspektívái miatt lanyha beruházási kereslet és a bankok hitelezés szűkítő óvatossága egyszerre vezetett a nem pénzügyi vállalati szektor tavalyi megtakarításaihoz, amire 2002 óta nem volt példa.
A gazdaság egészséges működése idején a külföldi hitelfelvétel egyenlíti ki a vállalatok és az államháztartás finanszírozási igényének azt a részét, amelyet a lakossági megtakarítások nem fedeznek. Tavaly viszont a 877 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás a vállalatokkal együtt meghaladta az államháztartás 1197 milliárd forintos finanszírozási szükségletét, így a pénzügyi szektor nettó finanszírozási képessége gyakorlatilag teljes egészében külső hitelnyújtásra szolgálhatott.
A vállalatok tavalyi megtakarításai a második és harmadik negyedévben képződtek. Az év utolsó három hónapjában 147 milliárd finanszírozási igényük keletkezett egyharmadában azért, mert betéteikből és értékpapír befektetéseikből is pénzt vettek ki, míg a forrás oldalon a hiteltörlesztések meghaladták ugyan a felvételt, de főleg üzletrészek formájában annál nagyobb tőkebevonás történt. Az egész évre érvényes volt, hogy hitelek helyett, amelyek tavaly még 150 milliárd forintot sem tettek ki az előző évi 1770 milliárdot meghaladó összeghez képest, inkább 710 milliárd tőkebevonással finanszírozták magukat a vállalatok. Eszköz oldalon a negyedik negyedévben 199 milliárdnyi betétet vontak ki és 124 milliárd forint értékben adtak el értékpapír befektetéseikből a nem pénzügyi vállaltok miközben 227 milliárd értékben nyújtottak hiteleket.
A második negyedévben a vállalti nettó megtakarítások még abból származtak, hogy a betéti és befektetési tranzakciók értéke meghaladta a hitelfelvételt, míg a harmadik negyedévben a nettó hiteltörlesztésből eredő pozíciójavulást rontotta a betétkivonás. A negyedik negyedévben a törlesztéseket meghaladó hitelfelvétellel fordulat következet be a folyamatok szokásos rendje felé, de a folytatódó vállalati betétkivonás még annak ellene szól.
Takarékláng: törlesztünk, mint a kisangyal
Aki nem akar nyomorogni, fiatalon rakjon félre
Nehéz lenne az új kormánynak irányt váltani
MTI
Az európai tőzsdék nagy része kisebb mínuszban zárt, de a BUX emelkedni tudott szerdán. 
