Bizonytalan az erőművek támogatása - nőhet a távhő ára
Növekedhet jövőre a távfűtés díja a Magyar Energia Hivatal döntése nyomán azokon a településeken, ahol a KÁT rendszerből végérvényesen kizárt erőművek szolgáltatják a távhőt
Növekedhet jövőre a távfűtés díja a Magyar Energia Hivatal döntése nyomán azokon a településeken, ahol a KÁT rendszerből végérvényesen kizárt erőművek szolgáltatják a távhőt – állapították meg a Magyar Kapcsolt Energia Társaság és a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda szakértői.
A Magyar Energia Hivatal első körös határozatai nyomán a kötelező átvételi rendszerben jövőre is részt venni jogosult erőművek száma jelentősen szűkült. Kérdés, hogy mit hoz számukra a villamosenergia-törvény decemberi módosítása, melynek értelmében kaptak egy újabb esélyt: a Hivatalnak ismét döntenie kell a támogatotti körről.
2011. január 1-től nem részesülne a kötelező átvételi (KÁT) rendszer nyújtotta támogatásban a távhővel együtt villamos energiát is termelő fűtőművek jelentős része a villamos energiáról szóló törvény tavaly nyári módosítása nyomán. A Magyar Energia Hivatalnak azonban ismét vizsgálnia kell a távhőtermelők támogatási jogosultságát az Országgyűlés december közepén elfogadott döntése alapján, így a kérelmezők abban bíznak, hogy az új eljárásban igazolni tudják majd támogatási igényük megalapozottságát.
A döntés értelmében bár csökkenhetnek a villamosenergia-fogyasztók terhei, azokon a településeken, ahol a KÁT rendszerből végérvényesen kizárt erőművek szolgáltatják a távhőt, a kieső támogatás mértékével növekedhet jövőre a távfűtés díja – hívta fel a figyelmet Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke és Dr. Kenyeres László, energiajogi szakértő a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda háttérbeszélgetésén.
A kogenerációs vagy más szóval kapcsolt energiatermelést végző erőművek legtöbbje ezidáig a KÁT rendszer keretein belül értékesítette az általa termelt villamos energiát. A rendszer lényege, hogy egyes támogatott technológiát alkalmazó erőművektől a rendszerirányító MAVIR Zrt. a piacinál magasabb, támogatott áron vásárolja meg a termelt villamos energiát, majd azt továbbértékesíti oly módon, hogy az végül a villamosenergia-fogyasztók számláiban jelenik meg – magyarázza Bercsi Gábor.
A villamosenergia-fogyasztók tehermentesítése érdekében egy tavaly nyáron elfogadott törvénymódosítás szűkíti a KÁT rendszerben résztvevő erőművek körét: a módosítás szerint ugyanis 2011 elejétől csak azok a kogenerációs erőművek lesznek jogosultak a KÁT rendszerben értékesíteni, amelyeknek ezirányú jogosultságát a Magyar Energia Hivatal meghosszabbította.
Ezen a rostán az erőművek jelentős része fennakadt, ugyanakkor a villamosenergia-törvény újabb, tavaly decemberi módosítása alapján most az erőművek ismételten kérelmezhetik a KÁT rendszerben való értékesítési jogosultságuk meghosszabbítását.
A korábbi engedélyezési folyamatban a KÁT rendszer hosszabbítását azok a kogenerációs erőművek kérelmezhették, akiknek már a régi (2001-es) villamosenergia-törvény alapján is fennállt a kötelező átvételi rendszerben való értékesítési jogosultságuk, a termelt hőt több mint 70%-ban lakossági távfűtés céljára hasznosították, a KÁT rendszerben való részvételből származó előnyöket pedig átengedték a távhőfogyasztóknak, és vállalták, hogy az erőművi berendezéseket meghatározott időn belül alkalmassá teszik a hőfogyasztáshoz nem kötött működésre. Ezen túlmenően a törvény rendelkezései szerint a Magyar Energia Hivatal köteles volt figyelembe venni a beruházások átlagos megtérülési idejét és a távhőfogyasztók érdekeit is – teszi hozzá dr. Kenyeres László.
A Magyar Energia Hivatal honlapján közzétett adatok szerint a Hivatal csupán az erőművek mintegy harmadának hosszabbította meg a KÁT rendszerben való részvételi jogosultságát, mely alapján úgy tűnik, számos kogenerációs erőmű nem felelt meg a törvény szabta feltételeknek. Azok az erőművek, amelyeknek a KÁT rendszerben való részvételi jogosultságát nem hosszabbították meg, jelentős mértékű bevételtől esnek el – a KÁT rendszerben ugyanis eddig a piacinál jóval kedvezőbb áron értékesíthették a hővel kapcsoltan termelt villamos energiát.
A KÁT-bevételtől eleső erőművek más forrásból lesznek kénytelenek fedezetet keresni működésük költségeire, mivel ellenkező esetben veszteségük a fizetésképtelenség határára, vagy akár azon is túl sodorná őket. A bevételnövelés kézenfekvő és legtöbbször egyetlen reális forrása az erőművek által szolgáltatott hő árának megemelése, amely a fogyasztók számára a távfűtés árának jelentős növekedésében testesül meg. Ugyanakkor a rendszerirányító KÁT rendszerrel kapcsolatos költségeinek csökkentése nyomán a villamosenergia-fogyasztók terheinek mérséklődése várható.
A villamosenergia-törvény karácsony előtt elfogadott újabb módosítása nyomán viszont 2010. január 29-től ismételten megnyílt az erőművek előtt a lehetőség, hogy a KÁT rendszerben való részvételi jogosultságuk meghosszabbítását kérelmezzék, és emellett a meghosszabbítás törvényi feltételei is változtak. A részletszabályok továbbra is hiányoznak, így nem zárható ki, hogy a Magyar Energia Hivatalra esik ismét az a teher, hogy közigazgatási szervként energiapolitikai ügyekben hozzon döntést. Kérdés tehát, hogy hány erőmű esetében jut a MEH a korábbitól eltérő megállapításra: az új feltételek ugyanis alig különböznek a jogszabály alapján a Hivatal által alkalmazott eddigi kritériumoktól – hangsúlyozza a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda partnere.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A pályázási folyamatot megkönnyítő, új digitális előszűrő szolgáltatás érhető el októbertől az MBH Csoport mikro-, kis- és középvállalatoknak szóló BUPA platformján. A cégek azonban nemcsak a pályázatokhoz, hanem teljes életútjuk során asszisztenciát kaphatnak a digitális felületen.
Piaci rést betöltő társasjáték jelent meg október 25-én: a Cégépítők társasjáték megszületéséről és játékmenetéről Egerszegi Krisztiánnal, a MiniCRM tulajdonosával, a Cégépítők alapítójával beszélgettünk.
Ha még most vagy csak a hosszabb lélegzetvételű nyaralás előtt, akkor minden bizonnyal minden munkával kapcsolatos témától a falnak mennél. Teljesen érthető módon érzed azt, hogy telítődtél, hiszen már javában az év második felében járunk, és a megfeszített munkatempóból még nem is igazán tudtál alább engedni.
A business mentor nem varázsló, ám mégis rendkívül fontos szerepet játszhat több, a hazai kkv-szektort rendkívüli mértékben érintő konfliktushelyzet kezelésében. Közreműködésével a vállalatok tulajdonosai és vezetői olyan külső támogatást kaphatnak, amely segíti őket a tudatosabb vállalatvezetésben és előmozdítja üzleti és személyes fejlődésüket. A Budapesti Gazdasági Egyetem rendhagyó szakirányú továbbképzéséről annak vezetőjével és egyik hallgatójával beszélgettünk.
Az uniós pályázatok körüli bizonytalanság csak kismértékben vetette vissza a cégek bizakodását, mintegy felük továbbra is reálisnak tartja, hogy ilyen forráshoz juthat - közölte a K&H magyarországi mikro, kis- és középvállalkozások (kkv) bizalmi indexe első negyedévi eredménye alapján.
Egerszegi Krisztián Jövőkép című könyvének megjelenése kapcsán készült interjúnk második részében beszélgetünk a vállalkozók 90 százalékáról, a magukat halálra hajszoló emberekről, és arról is, mit tanácsol a bölcs varázsló a gonosz sárkány legyőzéséhez.
.jpg)
Növekedhet jövőre a távfűtés díja a Magyar Energia Hivatal döntése nyomán azokon a településeken, ahol a KÁT rendszerből végérvényesen kizárt erőművek szolgáltatják a távhőt .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
