Az Európai Bíróság elé viszi Brüsszel Magyarországot az étkezési utalványokkal és üdülési csekkekkel kapcsolatos hazai szabályozás miatt. Az ügyben zajló kötelezettségszegési eljárás ezzel a harmadik szakaszba lép - értesült uniós forrásokból a BruxInfo.
A magyar szabályozás több sebből vérzik
A Bizottság megítélése szerint a 2012. január elseje óta hatályban lévő, általa korlátozónak minősített szabályozás ellentétes a letelepedés szabadságának és a szolgáltatások szabad nyújtásának az EU alapszerződésében rögzített elveivel, és a 2006-ban hatályba lépett szolgáltatási irányelvvel sincs összhangban.
A testület érvelése szerint a 2012-ben hatályba lépett új cafeteria-szabályok monopolhelyzetben lévő közalapítványra ruházták a munkaadók által a munkavállalóknak biztosított étkezési (hideg- és meleg ételekre vonatkozó) utalványok kibocsátását. Az új szabályozás a Bizottság szerint azoknak a szolgáltatóknak a piacról való kizárásához vezetett, amelyek már több éve folytattak ilyen típusú szolgáltatást, és lényegében ellehetetlenítették ezeknek a szolgáltatásoknak a szabad nyújtását.
| A különböző cafeteria elemeket tekintve továbbra is az étkezési és a közlekedési hozzájárulás a legnépszerűbb – derült ki a kkv vezetők körében végzett K&H kkv bizalmi index kutatás márciusi adataiból. |
A testület úgy véli, hogy az új monopólium bevételeinek szociális célú kiadásokra történő felhasználása nem indokolhatja a bevezetett korlátozásokat. Uniós források hangsúlyozzák, hogy egyes sajtójelentésekkel ellentétben a Bizottság nem vonja kétségbe a vonatkozó szociálpolitikai célokat.
Az Európai Bizottság még 2012 júniusában indította el az ügyben a kötelezettségszegési eljárást. Mint ahogyan azt korábban megírtuk 54 ügyben indult kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben. Ezzel számszerűleg továbbra sem tartozik a renitens országok közé, az olaszok és a görögök járnak az élen, több mint 100 ügyük van Brüsszellel.
Van más is
Az ipari kibocsátások miatt úgynevezett indoklással ellátott vélemény érkezik Brüsszelből Budapestre - közölte az Európai Bizottság.
A vonatkozó uniós irányelv magyarországi átültetésére vonatkozóan kér információkat az Európai Bizottság. A brüsszeli testület emlékeztet, hogy a tagállamoknak január 7-ig kellett volna átültetniük saját jogrendjükbe az ipari kibocsátásra vonatkozó új irányelvet, de Magyarország ezt a határidőig nem tette meg, ezért január végén a bizottság hivatalos felszólító levelet küldött, vagyis kötelezettségszegési eljárást indított. A most elküldött indoklással ellátott véleményt követően a kormánynak két hónapja van bizonyítani Brüsszel számára, hogy hogyan hajtja végre a kifogásolt irányelv átültetését. Ha ez nem sikerül a megszabott határidőre, ebben az ügyben is az Európai Bírósághoz fordul a bizottság.
A bizottság havonta egyszer, jellemzően - de nem mindig - a hónap utolsó csütörtökén dönt arról, hogy a 27 tagállam ellen milyen ügyekben látja úgy, hogy megsértik az uniós jogot, és ezért új kötelezettségszegési eljárást indít, vagy korábban indítottakat új szakaszba léptet. Ezen a csütörtökön a bizottság összesen 47 indoklással ellátott véleményt küldött, összesen 12 ügyben döntött arról, hogy a luxembourgi bírósághoz fordul, ezek közül négyben pénzbüntetés kiszabását is kéri.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
