Négy-öt nagyobb nyelviskola maradhat a piacon, ha a szeptembertől hatályos új felnőttképzési törvény végrehajtási rendeletét a korábban kiszivárogtatott módon hirdetik ki - mondta a Napi Gazdaságnak Rozgonyi Zoltán, a szakmai szereplőket tömörítő Nyelvtudásért Egyesület elnöke. A kisebb intézmények lemorzsolódása azonban nem most kezdődött, már a szakképzési hozzájárulás tavalyelőtti megszüntetése kedvezőtlenül érintette az iskolákat, ezt azonban TÁMOP-projektekkel igyekezett kompenzálni az állam - szakértők szerint sikertelenül.
A nyelviskoláknak korábban egyszeri 400 ezer forintot kellett fizetniük a vizsgahelyi akkreditációért, amit a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ végzett. Az eljárás eltörlésével hatósági engedélyezési és ellenőrzési rendszer indul, amelynek szabályai "szigorúbbak és differenciáltabbak" - közölte a nemzetgazdasági tárca. Szakértők szerint azonban az új rendszer csak "beleszól" az eddig olajozottan működő struktúrába. Az intézményi akkreditációval korábbról rendelkező iskoláknak az új hatósági eljárás során egyszeri 100 ezer forintot kell fizetniük, viszont minden további program engedélyezése további 60 ezer, egy másik intézménytől átvett program engedélyeztetése pedig újabb 30 ezer forintba kerül.
A rendelkezés azonban csak az akkreditációt már korábban megszerző intézményekre érvényes, az egyéni vállalkozó magántanárokra és a kisebb iskolákra vonatkozóan nincs sem átmeneti, sem végleges rendelkezés, illetve az is kérdés, hogy az eddigi moduláris rendszer megmarad-e.
Az új törvény letétet is kötelezővé tesz a nyelviskolák számára, bár ennek mértékéről még egyeztetnek a piaci szereplők a tárcával. Korábban legalább 2 millió forintot vagy az éves árbevétel 6 százalékát írták elő, információink szerint mára "csak" 3 millió forintról, illetve 2 százalékról folyik a vita - egyes szakértők azonban úgy látják, ez is akkora összeg, ami óhatatlanul a feketepiacnak kedvez. Az NGM ugyanakkor nem ért egyet az utóbbi állítással, véleménye szerint a kötelező vagyoni biztosíték a képzésben részt vevők biztonságát szolgálja, a nyelvvizsgára felkészítő képzések folytatásához szükséges engedély feltételei szerinti működést pedig kétévente helyszíni ellenőrzéssel mérik fel a felnőttképzési intézményeknél.
Csak a nagyobb nyelviskolák maradnak talpon?
Az eddiginél szigorúbb szabályok jönnek, változik az akkreditáció és az iskoláktól kötelező vagyoni biztosítékot várnak.
Öt fronton is előrenyomultak. 
