Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára kedden, a Világgazdaság által szervezett konferencián elmondta, hogy a világgazdasági és ezen belül az európai válság tanulságaiból Magyarország levonta a következtetést: tartós gazdasági növekedés csak költségvetési és pénzügyi stabilitás mellett valósulhat meg.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ennek a stratégiának és a kényszernek jegyében csökkentette, illetve csökkenti az új magyar kormány a GDP arányos államháztartási hiányt a 2010-es 4,6 százalékról 2012-re 2,5 százalékra, miközben a GDP arányos államadósság a 81,3 százalékról 2012-re 78,5 százalékra mérséklődik. Az Európai Bizottság által publikált adatokhoz az államtitkár hozzáfűzte: az EU országaiban 2012-ben várhatóan az államháztartási hiány átlagosan 3,6 százalék lesz, az átlagos államadósság pedig meghaladja a GDP 80 százalékát.

Szükséges reform: kevesebb állami szerepvállalás

Cséfalvay úgy véli, hogy a magyarországi reformok jó irányát jelzik azok az intézmények és szabályok, amelyek megakadályozzák a pénzügyi stabilitás romlását, illetve az adósság ismételt növekedését. Példaként hozta fel a stabilitási törvényt és a Költségvetési Tanácsot, amely az adósságféket teremti meg. A reformok között említette a kínálati oldali munkaerőpiaci politikát, ezen belül a rugalmas munkaerő szabályozást, a nyugdíjrendszer, a szakképzés és az adórendszer átalakítását. A szükséges reformok közé sorolta Cséfalvay Zoltán a kisebb, karcsúbb államot, amely kevesebb állami szerepvállalást is jelent.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a konferencián arról beszélt, hogy szervezete a gazdasági növekedést kívánja segíteni, mert akkor élnek jobban és növekednek a vállalkozások. Pozitívumnak nevezte, hogy a társasági adó 19 százalékról 10 százalékra csökkent és a vállalkozói vagyon illetékmentesen örökölhető. A Széchenyi-kártya bővülő lehetőségeit is a kedvező jelenségek között említette, de véleménye szerint "van egy kis baj: senki sem akar beruházni".

Indokolatlan a minimálbér és a garantált bérminimum emelése

A VOSZ főtitkára ugyanakkor bírálta a kormányt a korábbinál magasabb adóterhelés miatt, ami az élőmunka terheinek emelkedésében is lecsapódik. Amikor a gazdaság stagnál, akkor indokolhatatlan a minimálbér 19 százalékos és a garantált bérminimum 15 százalékos emelése, s ezt súlyosbítja a kormány által elvárt 5 százalékos béremelés meghirdetése.

Elgondolkodtató az a statisztika is, hogy miközben az előbbiek nyomán 1,5 millió embernek emelkedett a bére, addig az első negyedévben a reálbérek 2,6 százalékkal csökkentek, mivel kivezették az adójóváírást és a munkavállalóknak is több járulékot kell fizetniük - fűzte hozzá a VOSZ főtitkára.

Az NGM által kínált 20 milliárd forint összegű bérkompenzációs keretből - amelyet azok a cégek pályázhattak meg, amelyek önerőből nem tudtak eleget tenni az elvárt béremelésnek - 15 milliárd kihasználatlan maradt, s ez jelzi a cégek teherbíró képességét - magyarázta Dávid Ferenc.

Dávid Ferenc szerint nem segíti a növekedést a plázastop sem, egy normális piacgazdaságban talán nem tárcaközi bizottságnak kellene pecsétet nyomnia egy 300 négyzetmétert meghaladó kereskedelmi egység fejlesztésére, a döntést a helyi vállalkozókra kellene bízni.