Emelkedő terhekkel számolnak a vállalatok

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint a beterjesztett költségvetés konzervatívnak minősíthető, láthatóan a 2,2 százalékos hiánycél teljesíthetősége áll a középpontban. Hozzátette, hogy a szigorú kiadási oldalt a takarékosság jellemzi, ami megjelenik például a közalkalmazotti létszámleépítésben, a családi pótlék és egyéb szociális ellátások befagyasztásában, illetve a gyógyszertámogatás lejjebb szorításában, vagy a táppénz 10 milliárd forintos lefaragásában.

A VOSZ főtitkára szerint ugyanakkor a bevételi oldalon olyan tételek jelentek meg, amelyek egyértelműen növelik a vállalkozások terheit, ilyen a "brutális" tranzakciós illeték, a távközlési és a biztosítási adó. Emellett feltehetően tovább emelkedik majd a minimálbér, és az inflációhoz köthető bruttó bér, amelynek mértékét elsősorban a szakszervezeteknek és a kormánynak kell meghatároznia a munkaadók bevonásával.

Dávid Ferenc úgy véli, hogy az már most is látszik, hogy a vállalkozások számára a jelenlegi 93 ezer forintos minimálbér is igen megterhelő, ezzel magyarázható, hogy a képzetlen pályakezdők minimálbére csak a rögzített minimálbér 80-85 százaléka.

Idekapcsolódik a bérkompenzáció kérdése is, amelynek jelei nem láthatók a költségvetésben, noha az idén a versenyszférában 792 ezer munkavállalónál került sor a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 15-19 százalékos emelésére. Emellett az "elvárt béremelést" is vállalta vállalkozások többsége, amelynek nyomán a kormány 105 milliárd forintos bérkompenzációt adott (15 milliárd még maradt a kasszában), a jövő évi költségvetésben azonban nincs nyoma a bérkompenzációnak - magyarázta a VOSZ főtitkára.

A vállalkozások már régóta várják, hogy gazdasági ösztönzőkkel rukkoljon elő a kormány, mivel a növekedési motorokat üzemanyag nélkül nehéz lesz beindítani - fogalmazott Dávid Ferenc, aki továbbra is hiányolja a kis- és középvállalati szektor célzott támogatását.