Emiatt szenvednek a magyar cégek – a kormány semmit nem tesz?

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Talán a növekvő munkaerőhiány által okozott gondok miatt is, de váratlanul csökkent a KKV index értéke, és az előző negyedévi 48,8 százalékról 47,8 százalékra módosult. Ha távlatosabban nézzük, akkor ez az érték továbbra is a 2015 vége óta mért 45-49 százalék közötti sávba illik, és messze van a 2014-es választások idején mért 57 százalékos csúcstól.

A kkv cégvezetők 38 százaléka (félévvel ezelőtt még 42 százalékuk) vár kisebb-nagyobb javulást a magyar gazdaságtól az elkövetkező félévben, míg csak 14 százaléka (félévvel ezelőtt 17 százalékuk) gondolja azt, hogy inkább zsugorodni fog a teljesítmény. Továbbra is érezhető egy bizonytalansági faktor is, amit az érzékeltet, hogy a cégvezetők 35 százaléka számít olyan nehézségre az elkövetkező évben, amely alapvetően megingathatja vállalkozásának helyzetét. Ez 5 százalékponttal kisebb érték ugyan, mint félévvel ezelőtt, de mindenképpen magasnak számít.

Saját vállalkozásának helyzetét illetően a cégvezetők 40 százaléka azt gondolja, hogy javulhat a helyzet az elkövetkező időszakban, míg relatív többségük (43 százalékuk) inkább azt feltételezi, hogy nem lesz változás. Kedvező azonban, hogy kisebbségben vannak azok, akik szerint – 17 százalékuk válaszolta ezt – romlani fog vállalkozásának helyzete.

Munkaerőhiány: növekvő probléma

Fél évvel ezelőtt is megkérdezték a cégvezetőket, hogy mennyire érzik a saját ágazatukban a munkaerő hiányát. 55 százalékuk jelentős problémának tartotta, míg 22 százalékuk szerint mérsékelt gondokat okoz, hogy nem találnak elég munkaerőt. Mindössze a válaszadók 20 százaléka mondta, hogy nem jelent nehézséget a munkaerőhiány a saját területén (3 százalékuk nem tudta eldönteni).

A mostani adatok azonban romló hangulatot mutatnak. Jelenleg már kétharmaduk (67%) jelentős problémának érzékeli ezt a helyzetet, és mindössze 16 százalékuk látja már csak azt, hogy saját ágazatában nem probléma a munkaerőhiány. A cégvezetők 15 százaléka szerint pedig mérsékelt a gond (2 százalékuk nem tudott erre a kérdésre válaszolni).

Arra is kíváncsiak voltak a felmérés készítői, hogy a munkaerőhiány kezelésére folytatott gazdaságpolitikát milyennek ítélik meg a cégvezetők. Egy 1-5-ig terjedő skálán az átlagérték 2,1 lett, azaz nagyon negatív a kormányzati munkának az ezzel kapcsolatos megítélése. Jellemzi a cégvezetők helyzetértékelését, hogy 4-es vagy 5-ös értéket csak 7 százalékuk adott a gazdaságpolitika teljesítményére.

Elég a béremelésből?

A Policy Agenda egy kitér arra is, hogy a kormány 2016-ban kétéves minimálbér-megállapodást kötött a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Ennek eredményeképpen jelentős minimálbér és garantált bérminimum emelés történt 2017-ben és lesz további is 2018-ban.

Ez egyértelműen egy olyan lépés volt, amelynek egyúttal célja az elvándorlás lassítása, a munkaerőhiány kezelése is. Ugyanakkor ez csak egy kezdeti lépés, önmagában nem oldja meg a problémát - vélik. A cégvezetők is hasonlóan látják ezt. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „a minimálbér emelése elégséges-e”, csupán 8 százalékuk válaszolt igennel, míg 83 százalékuk nemmel (9% nem tudta eldönteni).

Ehhez kapcsolódóan kérdezték azt, hogy a további béremelések fedezeteként mennyire tartanának szükségesnek az adócsökkentéseket, akár az egészségügyi, vagy oktatási kiadások csökkentése árán is. Miközben a cégvezetőknek rövid távú céljuk – azaz kevesebbe kerüljön a dolgozók foglalkoztatása, és a felszabaduló pénzeket béremelésre költhessék – egyértelműen lenne, mégsem ezt választották többen. 72 százalékuk nem venne el forrást az egészségügytől, vagy az oktatástól, még akkor sem, ha ezzel nem lenne fedezete az adók csökkentésének.