|
| MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
Talán a növekvő munkaerőhiány által okozott gondok miatt is, de váratlanul csökkent a KKV index értéke, és az előző negyedévi 48,8 százalékról 47,8 százalékra módosult. Ha távlatosabban nézzük, akkor ez az érték továbbra is a 2015 vége óta mért 45-49 százalék közötti sávba illik, és messze van a 2014-es választások idején mért 57 százalékos csúcstól.
A kkv cégvezetők 38 százaléka (félévvel ezelőtt még 42 százalékuk) vár kisebb-nagyobb javulást a magyar gazdaságtól az elkövetkező félévben, míg csak 14 százaléka (félévvel ezelőtt 17 százalékuk) gondolja azt, hogy inkább zsugorodni fog a teljesítmény. Továbbra is érezhető egy bizonytalansági faktor is, amit az érzékeltet, hogy a cégvezetők 35 százaléka számít olyan nehézségre az elkövetkező évben, amely alapvetően megingathatja vállalkozásának helyzetét. Ez 5 százalékponttal kisebb érték ugyan, mint félévvel ezelőtt, de mindenképpen magasnak számít.
Saját vállalkozásának helyzetét illetően a cégvezetők 40 százaléka azt gondolja, hogy javulhat a helyzet az elkövetkező időszakban, míg relatív többségük (43 százalékuk) inkább azt feltételezi, hogy nem lesz változás. Kedvező azonban, hogy kisebbségben vannak azok, akik szerint – 17 százalékuk válaszolta ezt – romlani fog vállalkozásának helyzete.
Munkaerőhiány: növekvő probléma
Fél évvel ezelőtt is megkérdezték a cégvezetőket, hogy mennyire érzik a saját ágazatukban a munkaerő hiányát. 55 százalékuk jelentős problémának tartotta, míg 22 százalékuk szerint mérsékelt gondokat okoz, hogy nem találnak elég munkaerőt. Mindössze a válaszadók 20 százaléka mondta, hogy nem jelent nehézséget a munkaerőhiány a saját területén (3 százalékuk nem tudta eldönteni).
A mostani adatok azonban romló hangulatot mutatnak. Jelenleg már kétharmaduk (67%) jelentős problémának érzékeli ezt a helyzetet, és mindössze 16 százalékuk látja már csak azt, hogy saját ágazatában nem probléma a munkaerőhiány. A cégvezetők 15 százaléka szerint pedig mérsékelt a gond (2 százalékuk nem tudott erre a kérdésre válaszolni).
Arra is kíváncsiak voltak a felmérés készítői, hogy a munkaerőhiány kezelésére folytatott gazdaságpolitikát milyennek ítélik meg a cégvezetők. Egy 1-5-ig terjedő skálán az átlagérték 2,1 lett, azaz nagyon negatív a kormányzati munkának az ezzel kapcsolatos megítélése. Jellemzi a cégvezetők helyzetértékelését, hogy 4-es vagy 5-ös értéket csak 7 százalékuk adott a gazdaságpolitika teljesítményére.
Elég a béremelésből?
A Policy Agenda egy kitér arra is, hogy a kormány 2016-ban kétéves minimálbér-megállapodást kötött a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Ennek eredményeképpen jelentős minimálbér és garantált bérminimum emelés történt 2017-ben és lesz további is 2018-ban.
Ez egyértelműen egy olyan lépés volt, amelynek egyúttal célja az elvándorlás lassítása, a munkaerőhiány kezelése is. Ugyanakkor ez csak egy kezdeti lépés, önmagában nem oldja meg a problémát - vélik. A cégvezetők is hasonlóan látják ezt. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „a minimálbér emelése elégséges-e”, csupán 8 százalékuk válaszolt igennel, míg 83 százalékuk nemmel (9% nem tudta eldönteni).
Ehhez kapcsolódóan kérdezték azt, hogy a további béremelések fedezeteként mennyire tartanának szükségesnek az adócsökkentéseket, akár az egészségügyi, vagy oktatási kiadások csökkentése árán is. Miközben a cégvezetőknek rövid távú céljuk – azaz kevesebbe kerüljön a dolgozók foglalkoztatása, és a felszabaduló pénzeket béremelésre költhessék – egyértelműen lenne, mégsem ezt választották többen. 72 százalékuk nem venne el forrást az egészségügytől, vagy az oktatástól, még akkor sem, ha ezzel nem lenne fedezete az adók csökkentésének.
Bizonytalan piaci hangulatban mínuszban zárt a BUX. 
