Ezekre érdemes figyelniük a pénzügyi cégeknek

Bevált a K+F minősítési rendszer

Egy tavalyi kormányrendelet értelmében 2012. február 1-jétől a vállalatoknak lehetősége van arra, hogy egyes tevékenységeiket K+F tevékenységgé minősíttessék. Erre vonatkozó kérelmeiket papíralapon, illetve elektronikus formában kell benyújtaniuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához - emlékeztet a Deloitte adópartnere.

Veszprémi István hozzáteszi, hogy a minősítési eljárás meghatározhatja, hogy a kérelemben leírtak K+F tevékenységnek tekinthetők-e, meghatározhatja továbbá a projekt alapkutatási, alkalmazott kutatási vagy kísérleti fejlesztési tevékenységeinek arányát, valamint azt, hogy az adott tevékenységet a kérelmező saját tevékenységi körben végzi-e. A minősítési eljárás keretében hozott határozattal érvényesíthetőek a K+F tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmények, és a határozat alkalmas a K+F támogatási rendszerben a támogatás iránti kérelemben megjelölt kutatás-fejlesztési projekt K+F tartalmának igazolására is.

Veszprémi István szerint az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy az új intézmény kezdi beváltani a hozzá fűzött reményeket, az eddig feldolgozott körülbelül 90 előzetes minősítési kérelem 90 százalékát ugyanis pozitívan bírálták el a hivatal szakemberei.

A Deloitte Zrt. tapasztalatai szerint az elutasított kérelmek kapcsán két tényező emelhető ki: az egyik hogy sokan megfeledkeznek róla, hogy a minősítés kizárólag a kérelem benyújtását követően megkezdett projektre vagy projektrészre vonatkozhat –, a másik a hivatal által vizsgált, a projekt újszerűségére vonatkozó feltétel hiánya volt a kérelmekben.

Ellenőrzésekre számít a Deloitte

Nemrégiben a Deutsche Bank AG ügyében az Európai Bíróság a portfólió-kezelési szolgáltatással kapcsolatban rendelkezett arról, hogy az adott szolgáltatás adóköteles tranzakciónak minősül, ezáltal szűkítette az adómentesség alkalmazhatóságának körét. Ugyanakkor az Európai Bíróság által a GfBk GmbH ügyben hozott ítélet szerint a harmadik személy által befektetési alapkezelő társaságnak nyújtott befektetési tanácsadási szolgáltatás adómentesnek minősül, ezzel az ítélettel tehát éppen szélesedett az adómentes szolgáltatások köre. A fenti ítéletekre tekintettel adatgyűjtés kezdődött az adóhatóság részéről, amely után a nyár folyamán adóellenőrzések várhatóak az adott témakör tekintetében a Deloitte Zrt. várakozása szerint.

Az Európai Bíróság a BGŻ Leasing ügyben hozott ítéletében kimondta, hogy a lízingbe vett vagyontárgy biztosításával kapcsolatos szolgáltatást és a lízinggel kapcsolatos szolgáltatást bizonyos feltételek fennállása esetén önálló szolgáltatásoknak kell tekinteni. Ebben az esetben a lízingbe vett vagyontárgy biztosításával kapcsolatos szolgáltatás adómentes, ha a lízingtárgyat a lízingbeadó biztosítja, és a biztosítási költségeket (pontosan akkora összeget) a lízingbevevő felé kiszámlázza. Az ítélet kapcsán érdemes felülvizsgálni a társaságoknál a lízinghez kapcsolódó szolgáltatások áfa-kezelését, figyelemmel arra, hogy az ítélet új szempontokat tartalmaz a korábbi adóhatósági tájékoztatókhoz képest az egyes szolgáltatások, költségek járulékos jellegének megítélése tekintetében.

Változtak az áfaszabályok is

Az ÁFA-törvény egyik fontos új eleme az „új ingatlan” és „építési telek” fogalmakat meghatározó rendelkezések változása, amelyek kapcsán ajánlott a work-out folyamatok során kialakított szempontrendszerek felülvizsgálata. Egyszerűsödött a személygépkocsi-értékesítések adókezelése, az új szabály szerint az értékesítés akkor is adómentes, ha adó áthárítására nem kerül sor, de ha az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, azt az áfa-törvény értelmében nem lehetne levonni. Szintén a személygépkocsikat érintő változás, hogy a személygépkocsikhoz kapcsolódó javítási, karbantartási költségek áfája a gazdasági célra történő felhasználás arányától függetlenül elvileg 50%-ban levonható. Nem kizárható ugyanakkor, hogy valamilyen módon adóellenőrzés során mégis csak igazolni kell, hogy a személygépkocsi az adóalany gazdasági tevékenységét is szolgálja.

További újdonság, és az operatív lízingbe adott személygépkocsik esetén konstrukciótól függően lehet előnyös vagy hátrányos a lízingcégek számára, hogy az operatív lízingbe (tartós bérletbe) adott személygépkocsik tekintetében is a lízingbevevő lett a cégautóadó alanya. Ennek megfelelően, ha a lízingbevevő van bejegyezve a hatósági nyilvántartásba, mint a személygépkocsi üzembentartója, operatív lízing esetén is beszámítható a gépjárműadó összege a cégautóadóba.

A számlákra is figyelni kell

2013. január 1-től hatályos az adóalanyokat terhelő új adminisztrációs kötelezettség, mely szerint a számla kibocsátásától a megőrzési időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. A fenti követelménynek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít.

Egy közelmúltban kiadott adóhatósági tájékoztatóra hivatkozva a szakértő elmondta, hogy az üzleti ellenőrzési eljárás során különösen az alábbi tényezők vizsgálandók: a befogadott számlán feltüntetett mennyiség, minőség, összeg és egyéb tartalmi szempontok, emellett az eljárásnak biztosítania kell, hogy a számlabefogadó ténylegesen csak azokat a számlákat egyenlítse ki, amelyek kiegyenlítésére kötelezett (pl. bankszámlaszám és hasonlók ellenőrzése). Az üzleti ellenőrzési eljárás alatt tehát olyan eljárás értendő, melyet az adóalany a számlának a saját pénzügyi követelésével, illetve kötelezettségével történő összevetése érdekében alkalmaz.