Ha nem kapjuk össze magunkat, 600 év, mire minden lakás megújul

A hazai épületek körülbelül 70 százaléka szorul felújításra. Politikai akarattal és intézményi változással elérhető lenne az ideális, évi 44 ezer új lakás felépítése, ám ha a lakásépítések üteme nem gyorsul - idén 6700 lakás felépítése várható -, akkor a 4,4 milliós lakásállomány csak 600 év alatt újulhatna meg - mondta Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület elnöke.

Évi 44 ezer lakás építése azt jelentené, hogy átlagosan 100 évente cserélődnének le a hazai lakóépületek - tette hozzá. A TLE megrendelésére a Növekedéskutató Intézet 2004-ben és 2005-ben végzett a lakásépítésekkel kapcsolatban kutatásokat. Akkor megállapította, hogy évi 10 ezer lakás felépítése - a beszállítói ágazattal együtt - hozzávetőleg 44 700 teljes munkaidejű foglalkoztatottnak ad munkát.

Arra a felvetésre, hogy a hivatalos álláspont szerint sok lakás áll üresen, ezért nincs is szükség a szakma által szorgalmazott évi 44 ezer új lakásra, Maráczi Zsolt a KSH adataival érvelt. A KSH nem az üres, hanem a "nem lakott" lakások számát összegezi. Eszerint a nem lakott lakások részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakott nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és nem lakottnak jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer 1946 előtt épült, 90 ezer pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját - mondta.

Hozzátette: 583 489 olyan lakás van, amelynek a falazata vályog, vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat. Külföldi példát idézve közölte, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőleg hatszor annyi lakás épül, mint jelenleg Magyarországon.

Az elnök úgy vélte, hogy pozitív állami beavatkozásra akkor van esély, ha van rá politikai akarat. Ennek biztos jele lenne, ha az államigazgatási intézményrendszerben megjelenne egy lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó részleg, illetve a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszak támogatási pénzeiből jutna a lakásfelújításokra, lakásépítésekre, illetve a középület-megújításokra, -korszerűsítésekre is. A TLE kidolgozta a részleteket is, szerintük például szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az Európai Beruházási Bankkal. Lehetőség lenne ugyanis arra, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB-forrásokat vonjon be az ország, amelyekkel - költségvetési támogatás nélkül - alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Ezen kívül lehetőség lenne rá, hogy az MNB hitelprogramjait is kiterjesszék a lakásépítésekre. Az elnök szerint a kormánynak a szocpol támogatást olyan szintre kellene emelnie, hogy abból az energiahatékony, legális lakásépítések áfája visszakerülhessen az építkező, új lakást vásárló gyermekes családokhoz. A jelenlegi szocpol ugyanis még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett pedig nem működik a rendszer.

Ezek mellett a lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra, vagy kormánybiztosra is szükség lenne, ha már lassan három évtizede nincs önálló tárcája az építésügynek - mondta.