A nemzetközi összehasonlítások szerint Magyarország a gazdasági-társadalmi fejlődés, az éghajlatváltozás, a fenntartható termelés és a gazdasági eszközök mutatói alapján átlagos szintet ért el, míg a lakosság élettartama és foglalkoztatása alapján elmarad az uniós átlagtól.
A Fenntartható Fejlődés Évkönyvet második alkalommal készítette el a GKI. A kiadványt a fenntarthatóság jegyében nem nyomtatják ki, elektronikusan teszik hozzáférhetővé - mondta Vértes András, a gazdaságkutató elnöke.
A GKI elnöke szerint a modern világ fontos kérdése, hogy ütközik-e a fenntarthatóság és a profit, de egyre inkább azok válnak a világ vezető cégeivé, amelyek odafigyelnek a hosszú távú fenntarthatóságra.
Az előzőhöz képest újdonság, hogy az idei évkönyv második része bemutatja a 20 fő feletti magyarországi vállalkozások - elsősorban a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos - tudatosságát, terveit, preferenciáit és várható ráfordításait. Az információkat tavaly a negyedik negyedévben reprezentatív felmérések során gyűjtötték össze.
Bíró Péter, a projekt vezetője ismertette: a környezetvédelemmel összefüggő kötelező költségek óvatos becslések szerint évi 80-90 milliárd forintot tesznek ki országosan. A 20 fő feletti hazai társaságok 17 százaléka vállal önként környezetvédelemmel összefüggő fenntarthatósági feladatokat, ennek költsége évi 20-30 milliárd forint volt 2010-ben és 2011-ben.
A cégek összesített válaszai alapján a vállalkozások szempontjából a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó legfontosabb részterület az alkalmazottak egészségügyi állapotának megőrzése, a második a korrupció visszaszorítása, a harmadik pedig az energiahatékonyság javítása.
Hány milliárdot költenek a magyar cégek a környezetvédelemre?
A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó mutatók alapján Magyarország az Európai Unió (EU) középmezőnyében helyezkedik el - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. új évkönyvéből, amelyet szerdán mutattak be Budapesten.
Pluszban kezdték a kereskedést. 
