Itt az új kkv stratégia - mit tervez a minisztérium?

Varga Mihály kiemelte, hogy a kormány gazdaságpolitikájának egyik fő célja, hogy olyan módon járuljanak hozzá a magyar vállalkozások hatékonyságának emelkedéséhez, amely piacképességük növekedését eredményezi itthon és a külpiacokon egyaránt. Mint mondta, a most elkészült kis- és középvállalati stratégia ezeknek a kormányzati intézkedéseknek teremt keretet.

„Hazánk és a magyar vállalkozások előtt álló világméretű kihívások korszakváltást, tudásalapú gazdaságra való átállást tesznek szükségessé. A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája (2019-2030) sikeres végrehajtásával a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások széles köre válhat az új korszak nyertesévé. A hazai cégek így nemcsak a fenntartható gazdasági növekedéshez, hanem a magyar társadalom megerősítéséhez, a magyar családok életminőségének javításához is hozzájárulhatnak” - fogalmazott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentumból kiderül, hogy az intézkedések egyik célja, hogy egyre inkább felpörgő digitalizációs és innovációs forradalomban segítsék a hazai kkv-k útját, de a most közzétett információk alapján 2020 végéig még további összesen 54,6 milliárd forintos támogatási konstrukcióra lehet készülni.

A technológiai fejlődés mellett egyéb komoly kihívásokkal is szembesül a szektor: egyrészt a hazai munkaerőpiac minden eddiginél feszesebbé vált, másrészt a rendszerváltozás idején vállalkozóvá vált, a hazai kkv-k szempontjából kulcsfontosságú nemzedék nemsokára eléri a nyugdíjkorhatárt, amely szintén jelentős hatással lehet a gazdaságra.

A tervezett kkv stratégiának hét alappillérje van:

I. Vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet

• A vállalkozói működéshez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése;
• Az adóadminisztráció egyszerűsítése;

II. Az üzleti környezet és az e-kormányzat fejlesztése

• Elektronikus kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférés és ügyintézés egyszerűsítése;
• Magyarország teljesítményének javítása a „Második esély” SBA alapelv területén;
• A „bizalom infrastruktúrájának” kiépítése: erősödjenek a vállalkozások közötti tranzakciók intézményi garanciái és bővüljön az üzleti partnerekről elérhető információforrások köre;

III. A kkv-k fejlődési képességének, innovációs és digitális teljesítményének erősítése

• A technológiai innovációk alkalmazásának elterjedése a kkv-k körében;
• Az immateriális tőke arányának növekedése;
• A kkv-k digitális kompetenciáinak erősítése, digitalizációs fokának növelése;

IV. Kis– és középvállalkozások finanszírozáshoz jutásának ösztönzése

• A vállalkozók adottságaihoz és szándékaihoz igazodó finanszírozáshoz való hozzájutás feltételeinek megteremtése;
• A kkv-k hitelfelvételi lehetőségeinek javítása;
• Tőkeforrások biztosítása sikeres növekedési lehetőségek előtt álló hazai cégeknek;

V. Nemzetköziesedés elősegítése

• A növekedési potenciállal rendelkező hazai kkv-k találják meg a nemzetközi munkamegosztásba való külföldi és belföldi bekapcsolódás lehetőségét, és ezen keresztül valósítsák meg növekedési céljaikat;
• A hazai kkv-k a belföldi értékesítésből származó árbevételük volumenét megtartva nemzetközi irányba bővítik piacaikat, elérve, hogy árbevételük egynegyede exportértékesítésből származzon;
• Az exportáló mikro-, kis- és középvállalkozások körének bővítése;

VI. A szükséges tudás megszerzése

• Képzett munkaerő biztosítása a kkv-k számára;
• A kkv-k szakképzési és képzési igényeinek érvényesítése a képzési szervezetek felé;
• A vállalkozói kultúra fejlesztése;

VII. Generációváltás

• A generációváltáshoz érkező kkv-k tulajdonosai többségükben a céljaiknak megfelelő módon és feltételekkel tudják átadni, örökül hagyni üzletrészeiket, hogy mindaz, amit az évek során felépítettek, a nyugdíjazással ne épüljön le, ne szűnjön meg, illetve lehetőség szerint magyar kézben maradjon.

További részletek a Piac & Profit oldalán. >>>