.jpg)
A reálkeresetek szeptemberben 1,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól - közölte a Központi Statisztikai Hivatal A reálkeresetek - a nettó keresetek 3,4 százalékos növekedése és fogyasztói árak 4,9 százalékos növekedése mellett - szeptemberben 1,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009 első kilenc hónapjában 1,2%-kal, a nettó átlagkeresetek 1,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset (a fogyasztóiár-index 3,9%-os növekedése mellett) 2,0%-kal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,4%-kal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 7,8%-kal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január–szeptemberben átlagosan 2 millió 664 ezer volt. 2009. január–szeptemberben a költségvetési szférában 744 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 831 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 4,0%-os csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 2,9%-kal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6%-al kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,8%-os volt a létszámcsökkenés.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 196 400 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196 300 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 199 500 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,2%-kal haladták meg az előző év január–szeptemberit. Ezen belül a versenyszférában 4,7%-kal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 6,9%-kal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,3%), az építőipar (5,5%), valamint a szállítás, raktározás (5,4%) január–szeptemberi keresetei.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első kilenc hónapjában átlagosan 3,7%-kal haladta meg az előző év január–szeptemberit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,2%-kal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy – a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként – a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 121 900 Ft-nak felelt meg (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 300 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 154 600 Ft). A nettó kereset így átlagosan 1,8%-kal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférában 4,3%-os növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,2%-os csökkenés jelentkezett.
2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek előző év azonos hónapjához képest mért emelkedése az adójogszabályok változása miatt rendre meghaladja a havi bruttó átlagkereset növekedését. A 209 000 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,8%-kal haladta meg az előző év január–szeptemberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,0%-ot tett ki.
Vállalkozók: oda az adóelőny a szociális döntések miatt
Hajtani kell a bérmegállapodást
Minimálbér: már csak ötezer forinton vitatkoznak
Mennyivel ér kevesebbet a fizetésünk a tavalyinál?
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009 első kilenc hónapjában 1,2%-kal, a nettó átlagkeresetek 1,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset (a fogyasztóiár-index 3,9%-os növekedése mellett) 2,0%-kal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,4%-kal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 7,8%-kal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január–szeptemberben átlagosan 2 millió 664 ezer volt. 2009. január–szeptemberben a költségvetési szférában 744 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 831 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 4,0%-os csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 2,9%-kal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6%-al kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,8%-os volt a létszámcsökkenés.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 196 400 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196 300 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 199 500 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,2%-kal haladták meg az előző év január–szeptemberit. Ezen belül a versenyszférában 4,7%-kal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 6,9%-kal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,3%), az építőipar (5,5%), valamint a szállítás, raktározás (5,4%) január–szeptemberi keresetei.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első kilenc hónapjában átlagosan 3,7%-kal haladta meg az előző év január–szeptemberit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,2%-kal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy – a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként – a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 121 900 Ft-nak felelt meg (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 300 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 154 600 Ft). A nettó kereset így átlagosan 1,8%-kal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférában 4,3%-os növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,2%-os csökkenés jelentkezett.
2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek előző év azonos hónapjához képest mért emelkedése az adójogszabályok változása miatt rendre meghaladja a havi bruttó átlagkereset növekedését. A 209 000 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,8%-kal haladta meg az előző év január–szeptemberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,0%-ot tett ki.
Vállalkozók: oda az adóelőny a szociális döntések miatt
Hajtani kell a bérmegállapodást
Minimálbér: már csak ötezer forinton vitatkoznak
Mennyivel ér kevesebbet a fizetésünk a tavalyinál?
Privátbankár
Az európai tőzsdék nagy része kisebb mínuszban zárt, de a BUX emelkedni tudott szerdán. 
