Fontos változás jön a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint adózók életében, ugyanis az Országgyűlés által megszavazott törvénymódosítás értelmében 2021. január 1-jétől amennyiben egy katás vállalkozó ugyanattól a cégtől egy év alatt 3 millió forintnál magasabb összegű bevételre tesz szert, a határösszeg fölötti rész után 40 százalékos külön adót kell bevallania és megfizetnie a megbízó cégnek. Emellett megszűnik a kettős katázás is, tehát ugyanaz a személy csak egy vállalkozásban lehet kisadózó. „A katás ügyfeleink adatait megvizsgálva úgy látjuk, hogy a vállalkozók harmadát érintheti a változás: a szigorúbb szabályokat alkalmazva, 17 százalékuk esetében az adó körülbelül 400-800 ezer forint körüli összeggel emelkedhet, további 15 százalékuknak pedig meg kell fontolnia, hogy más megoldást keressen, mivel milliós nagyságrendű, akár 3 millió forint is lehet a plusz teher” – mondta Kökény Roland, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
A kisadózóknak át kell gondolniuk, hogy eddigi működésüket hogyan tudják folytatni a jövő évtől. „Nincs egy általánosan bevált megoldás arra vonatkozóan, hogy milyen adózás lesz megfelelő a megváltozott szabályok miatt, azonban a lentebb felsorolt szempontokat érdemes figyelembe venni a döntés meghozatala előtt. Ha ezek alapján mégis adózási forma váltására kerülne sor, akkor opció lehet az átalányadó és a normál tételes költségelszámolás, de akár az egyéni vállalkozás melletti cégalapítás is szóba jöhet” – foglalta össze a tudnivalókat Szilágyi Anita, a K&H szakértői csapatának tagja, a Vállalkozás Okosan alapítója és vezető tanácsadója.
Milyen értékben számlázunk? – Először meg kell nézni, hogy milyen értékben számlázunk. Aki továbbra sem számláz 3 millió forint felett partnerének, annak a jövőben is megfelelő adózási formát jelent a kata.
Kinek számlázunk? – Azt is érdemes átgondolni, hogy kinek számlázunk, ugyanis a szabályoknak megfelelően a kapcsolt vállalkozás felé benyújtott számla után értékhatártól függetlenül 40 százalékos plusz adót kell fizetnie a számla befogadójának. Ilyen kapcsolt vállalkozási viszony jellemzően többségi tulajdon vagy szavazattöbbség, meghatározó befolyásgyakorlás, illetve közös ügyvezetés esetén állhat fenn.
Külföldre vagy belföldre számlázunk? –Ha belföldi partnernek egy évben 3 millió forintnál magasabb összeget számlázunk, akkor a 40 százalékos adó a céget terheli. Külföldi vállalkozástól származó, 3 millió forintot meghaladó éves bevétel esetén viszont a plusz 40 százalékos többletet a kisadózónak kell fizetnie.
Van-e főállásunk? – Nem mindegy, hogy a tevékenységet fő- vagy mellékállásban végezzük, ugyanis főállás mellett nem kötelező járulékot fizetni sem az egyéni vállalkozásban, sem a cégben.
Mekkora elszámolható költséggel rendelkezünk? – A mérlegelés során érdemes megvizsgálni az elszámolható költségek mennyiségét, illetve azt, hogy milyen kedvezményekkel tud élni a vállalkozó, mivel ezek a tényezők is befolyásolhatják a váltást. Az elérhető szociális, családi vagy foglalkoztatott munkaerő kapcsán elérhető kedvezmények megismeréséhez célszerű bérszámfejtő segítségét kérni.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
