A könyvelőkről elfeledkezett a kata-reform? Automatikusan a szabályszegők közé sorolná őket

Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón bejelentette: a kormány döntött, valóban brutálisan megszigorítják a katás adózás szabályait. Az új, már be is nyújtott módosító szerint a továbbiakban az ugyanazon megbízótól származó, 3 millió forintot meghaladó összeget a fix havi katán túl 40 százalékos különadóval sújtják. (Jelenleg évi 12 millió forint felett lép be a különadó.) A büntetőadót a megbízónak kell majd fizetnie. A kormány szerint ezzel visszaszorítható az a gyakorlat, hogy a munkaadók vállalkozásba kényszerítsék a dolgozókat, akiket valójában munkaviszonynak megfelelő módon foglalkoztatnak.

A tervezetet most komoly kritikával illette az Adótanácsadók Egyesülete. A társaság közleménye, melyet Zara László elnök jegyez, érzékeny pontra mutatott rá a közelgő, új szabályozásban, melyet rögtön egy egyszerű példával szemléltettek is:

ha egy katás könyvelő iroda ugyanazon ügyfelének éves szinten több, mint 3 millió forintos éves könyvelési díjat számláz, a 3 millió Ft feletti rész azonnal bekerül a 40%-os „büntető adó” alá, holott ezzel a tevékenységgel kapcsolatban sem most, sem korábban fel sem merülhet a munkaviszony kijátszásának lehetősége.

Az egyesület szerint ezért a tervezett reform romboló hatású a tisztességes vállalkozások körében. Azzal egyetértenek, hogy a kata ellenőrzése olyan irányba módosuljon, amely szankcionálja, és ezzel megakadályozza a munkaviszony helyett a színlelt
vállalkozási jogviszonyos foglalkoztatást, de a fenti aggályok miatt a következő javaslatokat teszik:

• hatékony ellenőrzési rendszer keretében szűrjék ki azon katás vállalkozásokat, amelyek a mostani szabályozásban meglévő 7 pontos kritériumrendszer alapján a munkaviszonyukat vállalkozói jogviszonyra cserélték és „beszámláznak” a volt munkáltatójuknak vagy annak bármely kapcsolt vállalkozásának. Az egyesület meggyőződése, hogy a NAV adatbázisainak felhasználásával, akár helyszíni ellenőrzés nélkül, informatikai úton a kívánt cél elérhető.
• egészítsék ki a mostani szabályozásban meglévő kritériumrendszert egy olyan további ponttal, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetését követő meghatározott időn (pl. 2 éven) belül katás vállalkozóként ne végezhessen tevékenységet a volt munkáltatója vagy annak bármely kapcsolt vállalkozása részére.
• értékhatárra való tekintet nélkül, az első forinttól vezessék be a 40%-os többlet adóterhet a kifizető részére, ha a katás foglalkoztatás szabályrendszere bármilyen tekintetben sérül.

Bár a mostani módosítás ezzel nem foglalkozik, az egyesület a fentieken kívül fontosnak tartaná még a szabályozás olyan irányba történő változtatását, amely előtérbe helyezi a katás vállalkozás keretében elérhető juttatások (pl. nyugdíjellátás) értékhatárának emelését, és annak évenkénti valorizációját még abban az esetben is, ha ez a cél a kata havi fizetendő összegének emelésével valósítható meg. Ez ugyanis kellő biztonságot jelentene a katás adózóknak, hogy hosszú távon is ebben az egyszerű és számukra kedvező adórendszerben dolgozhassanak.