A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az mfor.hu-n jelent meg.
Egy pénzügyminisztériumi levélből tudhatja meg a nagyvilág, hogy mi volt a legfontosabb szempont a kisadózó vállalkozások tételes adójának szigorításakor. Azon vállalkozások - adóalanyok - helyzetének megnehezítése, amelyek nem közvetlenül a lakosságnak szolgáltatnak.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkárának pénteki közlése segít mindannyiunkat közelebb kerülni a titok megfejtéséhez, hogy az adózási feltételek módosítása valójában milyen célt szolgálhat. Ungár Péter ellenzéki országgyűlési képviselő (aki nem mellesleg Schmidt Mária fideszes főideológus fia) érdeklődött a tárcánál, hogy mégis mire készülnek a katával kapcsolatban. S bár a kérdés elküldése óta ez már ismert, azért a minisztériumi válasz a paramétereken túl arra is rávilágít, hogy milyen megfontolás állhat az intézkedés mögött.
De nézzük, mi is szerepel Tállai levelében. Az államtitkár először is rögzíti, hogy "a kifizetőnek 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie, ha ugyanazon kisvállalkozónak az adóéven belül 3 millió forint bevételt juttat". Fontos megjegyezni, hogy a végeredmény szempontjából tök mindegy, ki fizeti az extra adót, mert a szerződéses összeg megállapításakor ezt a feltételt biztos figyelembe fogja venni a megbízó. Vagyis igyekszik megosztani az adót a megbízottal.
Azt is megszűrik, hogy mennyi katás jogviszonya lehet egy kisadózónak. Szám szerint egy, vagyis vége annak az időnek 2021-től, amikor egyéni vállalkozás mellett még betéti társaság tagjaként is katázott a vállalkozó. Valamint a kapcsolt vállalkozások közti pénzmozgást is 40 százalékos adóval sújtják katás vállalkozások érintettsége esetén.
Cikkünk szempontjából azonban a leglényegesebb mondat a levélben a következő:
A módosítás nem érinti azokat a "valódi" kisvállalkozókat, akik közvetlenül a lakosság részére végeznek vállalkozási tevékenységet.
Tállai András szerint a rendelkezésükre álló adatok szerint ők teszik ki a kisadózó vállalkozások 80 százalékát. Ők azok a kisiparosok, szolgáltatók - fodrászok, cipészek, taxisok -, akik magánszemélyeknek értékesítik termékeiket, szolgáltatásaikat.
A maradék 20 százalék - ha elfogadjuk az államtitkár közlését - pedig egy másik vállalkozásnak számlázik, b2b modellben.
Ezen a ponton érdemes felidézni Parragh Lászlónak, a kata szigorításához ötleteket adó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének véleményét egy tavalyi cikkünkből:
Kérdésünkre - kicsit hazabeszélve -, hogy a médiában dolgozóknak van-e okuk aggódni, határozott igen volt a válasz. "Az önök szakmájában eddig mindig el tudták kerülni, hogy munkavállalóként adóztassák az újságírói, szerkesztői tevékenységet, volt először az EVA, aztán az EKHO, most meg a KATA, s ezen adófajták nyújtotta lehetőségeket a médiában dolgozók mindig jobban ki tudták használni" - mondta a kamara elnöke.
Már akkor sem volt titok tehát, hogy a média lehet az egyik, mélyebben érintett iparág a kata szigorításakor. Az újságírók nem közvetlenül az olvasóknak értékesítik az írásaikat - bár ez a modell sincs túl messze -, hanem a megrendelőnek, a kiadóknak. Rájuk tehát egyértelműen illik, amit Tállai András a katás szigorítás céljának tekint. Őket, és a hozzájuk hasonló modellben működő vállalkozásokat hátrányosabb helyzetbe kell hozni.
Különös fényt kap ez az intézkedés az elmúlt időszak sajtópiaci történései közben. Egyre nagyobb a nyomás az egyik meghatározó internetes hírportálon, az indexen, a NER pénzügyi vonalon igyekszik szorosabb felügyelet alá vonni a szerkesztőséget. Közben a KESMA (a jobboldali médiabirodalmat összefogó alapítvány) működésével elégedetlen fideszes csúcsvezetők jóváhagyásával egy új televízió elindításán serénykednek, a Pesti Srácok bázisán. Érzékelhetően mozgásba lendült tehát a médiapiac, komoly átrendeződés előszeleit érezni, amelyek már a 2022-es országgyűlési választási győzelem bebiztosítását szolgálják a kormányoldalon.
Nem bonyolult kikövetkeztetni, hogy ebbe a sorba illeszkedik a kata szabályozásának - a válság alatt valamiért sürgőssé vált - módosítása, amit amúgy a multiknál elterjedt gyakorlattal - mely szerint katás vállalkozásba kényszerítik a munkavállalókat - próbál magyarázni a szaktárca. Biztos találni erre is példát, de ha csak járulékos haszon, akkor is értékes a kormányzat számára, hogy közben a médiában - amely mindig kilógott a foglalkoztatás hagyományos kereteiből - is tovább szűkülhet a független nyilvánosság tere, ha a kiadók nem, vagy csak véráldozatok árán tudnak alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Természetesen a média azon részére gondolunk, amelyik nem fuldoklik az állami hirdetésekben.
A legnagyobb költségvetési többlet Cipruson (4,0 százalék), Írországban (2,5 százalék) és Dániában (2,0 százalék) volt. 
